Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 4. Paraszti társaságok, társgazdaságok, közösen vásárolt erd
szati jogának eladásából (1920-ban három évre 22 410 koronáért értékesítették). Ősszel sarjúkaszálás után a letakarított nyilasokat őszi legelő céljából eladták azoknak a társaságoknak, amelyeknek nem volt őszi legelőjük. A gulya hálatását viszont azok a tulajdonosok fizették a társaságnak, akinek a nyilasán hált a gulya, s ilyenkor az állatok jól megtrágyázták a földet. A fentieken kívül a közös használatban maradt erdőből kitermelt fából, rozséból és fűzfavesszőből volt jövedelme a társaságnak. A Porongi társaság 70 magyar holdnyi területét 1909-ben vették az egri káptalantól. Az alapító vásárló Szecskó István volt, s neki jutott a legnagyobb birtok (5 hold). A többi 65 holdat 1-2-3 holdas nagyságban vásárolták meg a gazdák holdanként 300 koronáért. Az új tulajdonosok főleg kukoricát és más kapásnövényeket termeltek, de a Kis-Tisza partján lévő fűzfa- és nyárfaerdő tűzi- és haszonfával látta el a társaság tagjait. Az 1930-as években ezen a területen is fellendült a gyümölcstermesztés. Az első világháború után az 1920-as évi XXXVI. te. alapján megvalósult földreform következtében a hadirokkantak, hadiözvegyek, földnélküliek jutottak 800 kát. holdnyi földhöz, amelyen a már működő társaságok mintájára megalakították a Jogosult társaságot, amit neveztek OFB Társaságnak, illetve Nagy Jogosult Társaságnak, mivel 1922-ben az újonnan leadott földeken megalakult a Kis Jogosult Társaság. Mindkét társaságnak volt elnöke és gazdája. A Wágner-réti társaság 1936-ban alakult, miután Wágner József ügyvéd irányításával 1500 kát. holdnyi földet vásárolt a 350 gazda, holdanként 500 pengőért 1-10 hold közötti parcellákban. Első vezetője Szűcs Lajos elnök és Sajtos Sándor gazda volt. A poroszlói parasztság utolsó földvásárlása 1940-ben történt, amikor kis- és középparasztok 252 kát. hold szántóföldet vásároltak a Szartos nevű dűlőben, innen a Szartos társaság elnevezés. A poroszlói földvásárlások mindig közösségekben történtek, s utána paraszti társaságokat alakítottak. Ezek tevékenysége a földvásárló közösség összefogására, területük közös megőriztetésére, a közös legeltetés megszervezésére, pásztorok és kerülők alkalmazására és más közös ügyek intézésére irányult. 134
