Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon

jellemző Wesselényi Ferenc nádor nádor egyik döntése. Prinyi (Perényi) Gábort házastársi hűtlenségben marasztalták el. A nádor többek között a következő feltétellel biztosít számára kegyelmet: ,Az eö Fölséghe Armadajanak az engedelemért száz vágó barmokat ad arra rendelt emberek kezében... ”47 Az időpont kritikus, 1660 nyara, a török ostrom alá vette Váradot. Már 1657 után, amikor királyi leirat jelenti be, hogy Felső-Magyarországra császári csapatok érkeznek s elrendelik, hogy Szécsény és Fülek várában lisztet, zabot, vágómarhát és bort tároljanak a német katonaság eltartására, nyilvánvaló új idők kezdődnek.48 A vármegyék közgyűlési jegyzőkönyveiben a katonaság élelmezésére adott gabona, liszt, marha elszámolása visszatérő tétel. Amikor Várad, majd Érsekújvár több kisebb várral, és nagy élelemellátó területekkel együtt a török hatalma alá kerül, a megbontott védelmi rendszer újra szervezése helyett a magyar politikai elit és a Haditanács is a nemzetközi szövetségben indítandó török ellenes háborúban látja a kiutat. A vasvári béke és a Habsburg kormányzatban bekövetkezett irányváltás azonban két évtizedre elodázta a nemzetközi visszafoglaló háborút. 1671 után a porciórendszer, a végvári redukció, a birodalmi hadseregszervezés, majd Thököly rövid, de intenzív kamarai gazdálkodása megosztotta a Királyi Magyarországot. A Szent Liga visszafoglaló háborúja idején az ország élelemkészletét a harcoló hadsereg vette igénybe. Buda visszafoglalása után azonban az új magyar állam berendezésével foglalkozó tervek, főleg a hadsereg ellátásával együtt érintik a várőrség ellátását is, aszerint hogy milyen jövőt szánnak a végvári katonaságnak.

A gróf Kollonich Lipót nevéhez fűződő Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn előmunkálatainak tekintett Esterházy Pál nádor vezetésével készült javaslat és a magyar Einrichtungswerk a végvárak ellátási viszonyairól ugyanazt állapítja meg, amit az 1658. évi Geheimbe Instruction már nyomatékosan hangsúlyozott. Változatlanul a régi rendszer van érvényben, a katonák pénzben, posztóban és sóban kapják fizetésüket, s ez a különböző mértékegységek és pénznemek nehézségeivel tetézve tág teret ad a visszaélésekre, az élelmezési tisztek nyerészkedéseire. Megállapítja, hogy ha az őrségek szabad kereskedésére, a mészárszék tartás, italmérés jövedelméből kell hogy eltartsák magukat, az sérti a kincstár, az egyházi és világi földesurak érdekeit és súlyos következményekkel jár. A berendezkedési tervezet az államgazdaság egészébe illesztve foglalkozik a végvári ellátással, folyamatos készpénzfizetést javasol és jól szervezett adminisztrációt.49

47 MOL NRA Fasc. 178, No. 6.

48 Borosy András: Pest- Pilis- Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638-1711. Pest Megyei Levéltár. H.n. I. köt. 358.

49 Varga V. János: Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában, az Einrichtungswerk. - A pozsonyi rendi bizottság tervezete, az un. „Magyar Einrichtungswerk”. Ford.: Soós István. In: Századok 25. (1991) 3-4, 24, 55-56.

31