Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

egy 4000-es fős sereg jött —■ bár az értelmezést kissé megnehezítik a németül leírt török nevek. Velük szemben egy másik nyomtatvány szerint Mátyás főherceg vezénylete alatt 87 000 keresztény — 61 000 gyalogos és 24 500 lovaskatona áll. Egy másik nyomtatványban csak a keresztények erejét mutatják be részletesen, eszerint a téli szállásnak kinevezett budai táborban 1594. január 18- án készült lista pontosan bemutatja, hogy kik küldték a segélycsapatokat13

A szembenálló seregek nagysága mellett az ellátásra vonatkozóan is sokféle adat jelent meg nyomtatásban, bár kissé egyoldalúvá teszi a képet, hogy békeidőszakban is csak a portyázások, a várőrségek közötti kisebb összecsapások eredményéről tettek közzé jelentést, az egyes várak, területek ellátottságáról nincsenek részletes beszámolók.

A hadellátásról elsősorban a török utánpótlási vonalainak zavarása és az ellenséges lőszer-, valamint élelmiszerkészlet elfogása kapcsán jelentek meg tudósítások. Ezeknek különösen a magyar katonaság szerepének megítélése szempontjából van jelentősége, hiszen ezekben a portyákban elsősorban a magyar végvári katonaság volt meghatározó. Az 1590-es évek elejétől Nádasdy Ferenc és Zrínyi György sikereiről számoltak be a nyomtatványok a nagyságrendek érzékeltetésével, de Pálffy Miklóstól származó hivatalos jelentésekben is találhatóak a portyázásra vonatkozó adatok.14 A nyomtatott hírekben a magyar katonák közül Pálffy Miklósról írtak legtöbbet, de a kisebb hadműveleteknél sokszor szerepeltek a hírekben Nádasdy Ferenc haditettei is.15 Egy nürnbergi nyomtatvány16 Báthory Zsigmond 1595 februárjában elért erdélyi sikerei mellett részletesen beszámolt Nádasdy Ferenc rajtaütéséről, aki Sárvár mellett 5000 fős seregével Budáról, Pestről és Esztergomból portyázni indult török seregekkel ütközött meg. A jelentés szerint pontosan nem lehet tudni, hogy milyen erősek voltak a törökök, de a Sopron és Pápa között fekvő saját sárvári birtokáról induló Nádasdy jelentős sikert ért el.

13 App.H. 554. HAB 198.14. 138. H 2243. „Warhafflige und gewisse Newe Zeytung/auss dem Keyserlichen Feldlager für Ofen geschrieben/ Was sich zwischen der Römischen Keyserlichen Mayestat/ unsers aller gnedigsten Herrn Kriegsvolck/ und dem Erbfeindt der Christenheit/ dem Türcken/ von von dem 16. Januarij des 94. Jahrs/ biss auf den 12. Mart ij/ mehr als einem Ort/ verlauffen und zugetragen hat.... "

14 A hírekben gyakran szereplő nyugat-dunántúli várak szerepére: Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. A győri vár töröktől való visszafoglalása 400. évfordulójának emlékére. Győr, 1999.

15 Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza. In: Tata a tizenötéves háborúban. (Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga) Annales Tataienses I. Szerkesztette: Fatuska János, FUlöp Éva Mária, ifj. Gyüszi László. Tata, 1998. 139-147.

16 HAB 198. 13. Hist. 23. H 2209. Gv Kapsel 8.9. „Warhaffte Zeittung/ und grosse Türckische/ auch Tartarische Niderlag. Eygentliche beschreibung/ welcher massen der Durchleuchtig/ Hochgebohren Fürst und Herrn/ Herr Sigismundus... ”

90