Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CZIGÁNY ISTVÁN: A végvári katonaság ellátása 1672-1700.

tartalmazta a helyettes főkapitány, valamint az un. „rendkívüli alkalmazottak” javadalmazását, így a teljes zsoldigény valamivel magasabb 47 692 rajnai forint és 18 karajcár volt.9

Jelen ismereteink szerint a királyi végvárakban szolgáló magyarországi katonaság létszáma 12 000 fő körül mozgott. Az első tervezet mindössze 4000 végvári katona megtartását irányozta elő, amelynek tíz hónapra fizetett éves zsoldja 159 550 rajnai forintot tett ki, tehát mintegy kétharmados költségmegtakarítással számoltak.10 11 Végül is bevezetésre került létszámcsökkentés 6031 katona fegyverben maradásával számolt, így a havi zsold mértékének leszállítása (a lovasoknak 4 forint helyett 3 forintot, a gyalogosoknak 3 forint helyett 2 forint 30 krajcár helyett, 2 forintot) után tizenkét havi zsoldfizetés mellett 326 436 forintba került a végváriak fizetése." A Győrben, Komáromban, Magyaróváron, Pozsonyban, Füleken és Léván állomásozó 1500 német végvári katonaság, a tüzérek és a rendkívüli alkalmazottak 10 havi zsoldot kaptak, de ennek összege még így is 99 646 rajnai forint volt.12 Egyébként a hadikiadások mérséklésének egyik bevett gyakorlata Európa szerte a zsold csökkentése volt.

Az Udvari Haditanács már a redukció elrendelésekor döntött arról, hogy az elbocsátott végvári katonaság egy részét mezei ezredekbe szervezzék. Ezért 1672 áprilisában a Felső-Magyarországi Főkapitányság területéről egy 10 századból álló 1000 fős ezredet állítottak fel, havi zsoldszükségletüket 4632 rajnai forintra becsülték. Élére a volt kállói kapitányt, Barkóczy István kapitáiyt állították.13 A lovasezredbe toborzott katonák viszonylag magas foglalót 4 birodalmi tallért kaptak, azaz mintegy két és félhavi zsoldnak megfelelő összeget. Létszámuk kezdetekben csak 400-500 fő körül mozgott de az 1674 májusában kiadott új végvári hadrendben (Gräniz Status) továbbra is tíz századból álló huszárezredként szerepelt, s erre az időre már sikerült az előírt létszámra feltölteni.14 Ezt támasztja alá a császári-kirá9 Aufsatz der Hung: Pergstättisehen Gräniz bezallung, 1672. január 2. ÖStA HKA HFU RN 237 1672. Konv. März. 607-609. fol.; A felső-magyarországi végvári katonaság fizetési kimutatása, [1674] ÖStA HFU RN 237 1974 Konv. April. 188. fol.

10 Takáls Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. Sz 1904. 119-118. Egy másik kimutatás szerint a csökkentés előtti létszám 11 991 fő. Extract des alten hung: Granitz. Status A. MOL P 125 Esterházy Pál iratai 97. köt. 9940. sz.;

11 Extract des neuen hungarischen Granitz. Status B. MOL P 125 Esterházy Pál iratai 96. köt. 9884. sz.

12 Az Udvari Kamara zsoldfizetési tervezete ÖStA HKA HFU RN 240 1672 Konv. szeptembernovember 282. föl.

13 ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1672. május 341. k. 379.fol.

14 Megállapodás a felső-magyarországi végvári katonaság és a Barkóczy huszárezred fizetéséről. Kassa, 1673. október 5. ÖStA HKA HFU RN 245 Konv. November 185-187. foi; A magyar végvári katonaság 1674 után előírt létszáma. MOL P 125 Esterházy Pál nádor iratai Nr. 9884.

57