Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
BORBÁS EMESE: A szatmári vár 17. század eleji gazdálkodása a provisori missilesek alapján
Posta: A szatmári udvarbíró feladatai közt fontos helyen szerepelt a posta gyors továbbítása: az erdélyi fejedelem készülődéséről állandó hírekkel szolgált. A Kassa és Szatmár közötti hadi posta megszervezésére Miksának az erdélyi fejedelem ellen vezetett 1566-os hadjárata alatt került sor, amit ezt követően közhasznúvá alakítottak át. A Bocskai-felkelés után a helyreállítás csak 1610-re fejeződött be.36 A felső-magyarországi posta a Kassa-Tállya- Tokaj-Kálló-Nyírbátor-Szatmár-Majtény vonalon haladt. A nádor és a császár levelét mindig a szatmári katonák vitték, aminek költségét többnyire a szatmári harmincados állta. Az 1611-es erdélyi hadjáratról részletes tudósítás érkezett Szatmáron keresztül a kamarához. Július végére a Forgách főkapitány vezette császári sereg (amelyben Dóczy is tevékeny szerepet vállalt) Kolozsvár felé vette útját, de végül ütközet nélkül vonultak ki Erdélyből. Az udvarbírónak Kővárban, Szamosújvárban és Gyaluban lévő 2-2 embere révén értesülhetünk a hadmozdulatokról. A hírekkel azért igyekeztek óvatosan bánni, több helyről is megerősítést várván. Nem egyszer megalapozatlannak tűnhetett az információ, így 1612 elején is, amikor Báthori halálhírét keltették, igaz ennek maga Dóczy kapitány sem adott hitelt. Hadi felszerelés: Új információkat kaphatunk a vár fegyverrel, lőszerrel való ellátásának nehézségeiről is: 1609-ben ugyanis egy lehetséges támadás hírére a fegyverek számbavételére is sor került. Ezek szerint a puskapor kevés, a kazamatákban lévő ágyúk és egyéb lövő szerszámok kerekei, agyai és tengelyei rosszak. Mesteremberek is hiányoznak a várból, ácsot és kerékgyártót hiába kértek korábban a nádortól. Az udvarbíró szerint az öt pattantyús két bástyára sem lenne elegendő. A vár megcsappant vas- és puskapor készletének feltöltése miatt időről-időre szekerek indultak Kassára. Az 1611-es hadjárat körülményeiről ebben a forrástípusban csak kevés utalás található. Utólag tudjuk meg azt is, hogy a gyalogok zászlója és dobja Erdélybe veszett és a többi dob is tönkre ment, ezért mindet pótolni kell. A 17. század elején csak kisebb javításokat végeztek a várban: a fegyvertár, a szárazmalom és a kapitány házának fedeleit kellett átépíteni. 1614-ben pedig az egyik bástya megerősítésére került sor. A provisoroknak a vizsgált időszakban 200-300 gyalogos katonáról, 100-200 lovasról, fő- és vicekapitányokról, várnagyokról és egyéb tisztviselők ellátásáról kellett gondoskodni. A kiadásokhoz szükséges készpénz - rendszertelenül ugyan - de három területről érkezett tehát: a két város adóján kívül a három 36 Az erdélyi és a királyi posta együttműködéséről bővebben: Kamody Miklós: A posta működése 1. Rákóczi György fejedelem idejében. In: Rákóczi évfordulók 1993, Történelmi Tanulmányok. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak, 1994. 55-60. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 29.) 233
