Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében

a ténylegesen befolyt rendi adók - gyakran még a jelentős összegű birodalmi segéllyel43 együtt - sem voltak elégségesek, különösen az udvartartás, a központi hivatalok és a diplomácia tetemes összegekre rúgó költségeinek levonása után. Ezzel a rendkívül nehéz és kiszolgáltatott helyzettel, azaz nem a bécsi udvar hanyagságával vagy magyarellenességével - miként történetírásunk egyes irányzatai korábban vélték - magyarázható, hogy a zsoldhátralékok az 1550-es évektől egyre halmozódtak, 1564. július 31-ig pedig már meghaladták az egy millió rajnai forintot.44 Bár természetesen nem szeretnénk túldimenzionálni a törökellenes határvédelem fenntartási költségeinek jelentőségét a Habsburg Birodalom pénzügyi rendszerében, az biztosan kijelenthető, hogy ezek az óriási kiadások számottevő mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a kincstár a 16. század utolsó harmadára katasztrofális, sőt néha már-már csődközeli helyzetbe jutott. 1564-ban az államadósság már meghaladta a 2,9 millió, 1575-ben a 7 millió, Leonhard von Harrach említett, 1577 körüli kimutatása szerint pedig már a 10 700 000 forintot.45 A közép-európai Habsburg Birodalom Magyar- és Horvátország területén való védelmének tehát anyagi téren is igen jelentős ára és súlyos következményei voltak.

6. A végvárak finanszírozási rendszere

A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia katonai és pénzügyi egymásrautaltsága már a 16. század közepére számos alapvető következménnyel járt. Mindenekelőtt azzal, hogy a Magyarországot érintő had-, kül- és pénzügyi kérdések csaknem teljesen közös vagy - miként a korban fogalmaztak - vegyes ügyekké (negotia mixta) váltak.46 A had- és pénzügyigazgatásnak, va43 A birodalmi török segélyre J. Müller. Die Verdienste, i. m. Uő.: Der Anteil, i. m. Uő.: Zacharias Geizkofler, i. m.; Wolfgang Steglich: Die Rechstürkenhilfe in der Zeit Karls V. ín: Militärgeschichtliche Mitteilungen (1972) Heft 1.7-55.; Johann Loserth: Steiermark und das Reich im letzten Viertel des 16. Jahrhunderts: zur Geschichte der Reichshilfe gegen die Türken. In: ZHVSt 23 (1927) 161-170.; Uő.: Innerösterreich, i. m.; K. Wessely i. m. 31-38 és mindenekelőtt Winfried Schulze: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert: Studien zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer äußeren Bedrohung. München, 1978. különösen 223-363; M. Lanzinner: i. m. 350-357 és 449-527, valamint Alfons Pausch: Türkensteuer im Heiligen Römischen Reich Deutscher Nation: Dokumente aus dem 16. Jahrhundert. Köln, 1986.

44 1 066 833 rajnai forint 45 krajcár. A. Huber i. m. 242-244.: Nr. 14.

45 1564: M. Lanzinneri. m. 178.; 1575: A. Huber i. m. 223., Harrach jegyzékét lásd a 39. jegyzetben, valamint a magyar nyelvű irodalomból vö. még Károlyi Árpád: Ulésházy István hú't- lenségi pőre. Bp., 1883. 8-16.

46 Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. In: TSz 41 (1999) 3-4. sz. 338-341. és vö. még Paula Sutter Fichtner: Habsburg Household or Habsburg Government? A Sixteenth-Century Administrative Dilemma. In: Austrian History Yearbook 26 (1995) 45-60.

202