Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében

sal még nem rendelkezünk, hiszen születésének pillanatában az még egészen képlékeny állapotban volt, az évtized végére a várak száma már meghaladhatta az 50-et, miközben a végvári katonák száma mintegy 10-12 000 fő körül mozoghatott.

Az 1550-es évek közepétől viszont egyre gyakrabban áll rendelkezésünkre egy különleges és az alábbiakban gyakran használt forrástípus, nevezetesen a Haditanács és/vagy az Udvari Kamara (ritkábban magyar tanácsosok) által az uralkodó vagy a német-osztrák rendek tájékoztatására készített ún. végvárösz- szeírások avagy végvárlisták (Grenzfestungsverzechnis) és különféle katonai kiadási kimutatások (Kriegsstaat), ill. mindezek tervezetei.11 Megbízhatóságukat növeli, hogy jelentős részüket a várakban korábban tartott mustrák során készített mustralajstromok alapján állították össze.12 Mivel az utóbbiakat a 18. században szinte teljes egészében kiselejtezték, a végvárösszeírások az eddig ismert legjobban használható források mind a végvári katonák számának, mind zsoldjuk nagyságának meghatározására. Ezek ugyanis az adott esztendőben általában váranként haladva veszik számba a bennük állomásozó katonaság előírt létszámát, összetételét, valamint a nekik fizetendő zsold meny- nyiségét - a mustrajegyzékekkel ellentétben viszont a katonákat név szerint már nem sorolják fel. Mindezek alapján a Drávától északra fekvő magyarországi és az attól délre húzódó szlavóniai és horvátországi területeken a 16. század második felében a végvárak és katonaságuk száma az alábbiak szerint változott:13

11 Az eddig kevéssé használt forrástípusra Vő. : A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. In: Hadtörténelmi Közlemények 108 (1995) 1. sz. 114-185.; Vő:. A magyarországi török és királyi végvárrendszer fenntartásának kérdéséhez. In: Keletkutatás 1995 tavasz, 78-80. és Sanja Lazanin-Natasa Slefanec: Habsburg Military Conscription and Changing Realities of the Triplex Confmium ( 16th—18th Centuries). In: Constructing Border Societies on the Triplex Confinium. Ed.: Drago Roksandic-Natasa Slefanec. Bp., 2000. (= CEU History Department, Working Paper Series Vol. 4.) 91-116.

12 A mustralajstromok kutatásával ez ideig csaknem teljesen adós hadtörténetírásunk. Üdítő kivétel: Kelenik József: A Kanizsa elleni végvidék katonai erejének változásai 1633-1638. In: Hadtörténelmi tanulmányok. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. (= Zalai Gyűjtemény 36/1.) 5-51., vö. még Hans-Michael Möller: Das Regiment der Landsknechte: Untersuchungen zu Verfassung, Recht und Selbstverständnis in deutschen Söldnerheeren des 16. Jahrhunderts. Wiesbaden, 1976. (= Frankfurter historische Abhandlungen, Bd. 12.) 21-31. és Pálffy G., Gemeinsam, 12-13.: II/7-7a.

13 1556: HHStA Wien, Hungarica AA, Fasz. 76., Konv. A., fol. 16-37.; 1572: SOA, Trebon, Archiv Buquoy, Fach 71., Fasz. IV., Nr. 2020. és a horvát-vend végek adatai: Radoslav Lopásié, Prilozi za poviest Hrvatske XVI. i XVII. vieka iz stajerskoga zemaljskoga archiva u Gradcu. In: Starine 19 (1887) 33-37., ill. Johann Loserth: Innerösterreich und die militärischen Maßnahmen gegen die Türken im 16. Jahrhundert: Studien zur Geschichte der Landesdefension und der Reichshilfe. Graz, 1934. (= Forschungen zur Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte der Steiermark, Bd. XI., Heft 1.) 205-208.: Nr. 12.; 1576: HHStA

188