Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PÁLFFY GÉZA: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében

Az új határvédelmi rendszer a bécsi hadvezetés irányításával aló. században három nagyobb fázisban épült ki.5 Az első periódus, a mohácsi vereség utáni há­rom évtized (1526—1556) az improvizációk és kényszerintézkedések korszaka volt. I. Ferdinánd király politikai és hadvezetése ekkor még sem elégséges ma­gyarországi helyismerettel, sem megfelelő hadügyi apparátussal, de elegendő katonai és pénzügyi erőforrással sem rendelkezett, a Habsburg Birodalom köz­pontja ugyanis még nem Bécs, hanem a távoli spanyolországi Toledo volt. V. Károly császár számára a magyarországi hadszíntér a Mediterráneum és Itália mögött csak harmadik frontvonalnak számított, jóllehet az 1530-as években az előbbi megnyitása az oszmánok jelentős erőinek lekötésével időlegesen hozott néhány békésebb esztendőt Magyarországra. Az új határvédelem megszervezé­sét emellett hátráltatta a két magyar király, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai Já­nos (1526-1540), majd fia János Zsigmond (1540-1571) között zajló állandó hadakozás is, amely hosszabb időre polgárháborús állapotokat teremtett. A kényszerintézkedésekből ennek ellenére az 1550-es évek közepére foko­zatosan formálódott ki egy már egységesnek nevezhető törökellenes védelmi koncepció. Ennek megvalósítása - mindenekelőtt a magyar és osztrák rendek­kel együttműködésben - a második nagyobb periódusban (1556-1577) az 1556 őszén alapított Udvari Haditanácsra (Wiener Hofkriegsrat) várt. A feladat mind katonai, mind pénzügyi szempontból óriási kihívás volt; többek között annak köszönhetően, hogy a hadügy időközben olyan jelentős fejlődés­nek indult, amely több lépcsőfok után a 17. század második felében végül az állandó hadseregek, majd a modern hadügyigazgatás létrejöttéhez vezetett, és amelyet az európai történetírás néhány évtizede már hadügyi forradalomként emleget.6 Mivel a folyamat nem kerülte el az Oszmán Birodalmat és a magyar 5 Az újabb kutatási eredményekre lásd Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szerveze­tének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefogla­láshoz) In: Történelmi Szemle [a továbbiakban TSz] 38 (1996) 2-3. sz. 173-205. és Uő.: A török elleni védelmi rendszer kiépítése és fejlődése Magyarországon a 16-17. században. In: Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország, 1526-1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. 2001. március 8. - május 1. Katalógus. Szerk.: Fa­zekas István - Ujváry Gábor. Bp.-Wien, 2001. 37-41. 6 Michael Roberts: The Military Revolution, 1560-1660. Belfast, 1955.; Geoffrey Parker: The Military Revolution: Military Innovation and the Rise of the West, 1500-180Ó. Cambridge, 1988.; Jeremy Black: A Military Revolution? Military Change and European Society, 1550-1800. Macmillan, 1991.; Brian M. Downing: The Military Revolution and Political Change: Origins of Democracy and Autocracy in Early Modern Europe. Princeton-New Jer­sey, 1992.; The Military Revolution Debate: Readings on the Military Transformation of Early Modern Europe. Ed.: Clifford J. Rogers. Boulder-San Francisco-Oxford, 1995. és David Eltis: The Military Revolution in Sixteenth-Century Europe. New York, 1995. 2. A határvédelmi rendszer kiépítése: a végvárak és a végvári katonaság számának növekedése 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom