Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
Annak ellenére, hogy a bevétel összege nagyjából azonos, illetve némi növekedést mutatnak az 1572/73. évihez képest, megállapíthatjuk, hogy az 1576/77. évi gazdasági év az uradalom számára jelentős problémákat okozott. Ennek oka a tizedbevételek drasztikus visszaesése volt, hiszen mind a gabona- mind pedig a bordézsma-bevételek jelentősen csökkentek. Főleg ez utóbbi volt számottevő, amely a három évvel korábbi bevétel ötödére esett vissza, ez okozta a pénzbevételeknél a tized visszaesését 41-ről 7 %-ra, hiszen nem lévén elegendő dézsmabor, így a kocsmáltatásból (educilláció) sem folyt be elegendő bevétel. A jelentős bevételkiesés kompenzálására növelte meg a Szepesi Kamara a várnak nyújtott támogatást. Emellett - szemben az 1572/73. évvel - mind a megyei dikából, mint pedig a várnak alárendelt harmincadok- ból több bevétel folyt be (e két tétel kb. 4000 Ft-ot tett ki). Összegezve az uradalom bevételeiről írtakat, a szatmári várbirtok bevételei legjobb esetben is maximum 25 000 Ft-ot érhettek el, így a Teuffenbach-féle tervezetben szereplő összegnek csupán maximum 70 %-át érhették el. A szatmári vár katonai kiadásai Most vegyük szemügyre, hogy milyen katonai kiadásokkal kellett számolnia a hadvezetésnek a szatmári várban: A Teuffenbach által készített tervezet eleve azzal számol, hogy a német, 500 fős zászlóalj évi 9 hónapi zsoldköltségét kell az uradalomból előteremteni, a maradék három hónap zsoldját pedig központilag finanszíroztatná. Ez havi 3871 rénes Ft-tal számolva évi 34 839 rénes Ft-ot tesz ki. Azonban ez nem a teljes költség, hiszen Teuffenbach felsorolja, hogy egy landsknechtnek milyen további ellátmánya van:- heti hűspénz: 10 magyar den.74- hetente 7 db 4 font75 súlyú kenyér, darabját 2 den-ral számolva: 14 den.- napi 1 pint76 sör 2 den-ért, hetente: 14 den. 74 A limitáció szerint 1 font borjú hús 1,5 den-ba került, tehát ezen az összegen kb. 6 2/3 font húst vásárolhatott a katona. Amennyiben tehát betartotta a heti böjtöt, akkor napi 1 font hús ellátmánya biztosítva volt. (A font értékét ld. lejjebb). 75 A kimutatásban nem szerepel, hogy milyen mértéket használnak. A katonai élelmezésben már a század közepétől egységesen a bécsi mértékek használatát tették kötelezővé. A Szepesi Kamara területén ugyanakkor a kassai mértékeket használták. Egy bécsi font (libra) = 0,55 kg, egy kassai font = 0,5 kg. Bogdán István'. Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest, 1991. 443—444., 446. 76 A már idézett felső-magyarországi katonai limitáció szerint a kassai pinttel kell mérni, amelynek nagysága a régi bécsivel egyezik meg. A kassai pint nagysága Bogdán szerint egy pint = 1,67 1, míg a bécsi mértékek: 1556-ig 1 bécsi pint = 1,65 1, 1557-1568: 1,52 1, majd 1569 után: 1,41 1. (Jelen esetben nyilván az 1556 előtti értékre hivatkoztak.) Bogdán István: Mo-i mértékek i. m. 245-246., 249. 174
