Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
telt jelentettek, tehát levonták a működési és egyéb birtokigazgatási költségeket, ezek azonban 30 %-nál többet nem képeztek. (Ezeznkívül a Teuffenbach által mintegy 4000 Ft-ra becsült harmincad-jövedelmeket az országos kimutatás az uradalmaktól elkülönítve mutatja be.) A kérdés eldöntésében segítséget nyújt a szatmári uradalom 1572/73. és 1576/77. évi számadáskönyveinek vizsgálata. Vegyük először szemügyre az 1572/73. évi gazdasági év adatait. Mivel a számadáskönyv a könyvviteli gyakorlatnak megfelelően külön kezelte a pénz- és terménybevételeket, ezért kezdjük először a pénzbevételekkel: 28. táblázat Szatmári uradalom pénzbevételei 1572-73 Bevétel összege magyar Ft-ban Százalékban Földesúri jövedelmek Előző évi hátralékok 755,19 Cenzus 1014,19 Fertőn pénz 83,15 Vámok 59,965 Bírságpénz 97,87 Termények megváltásából 137,41 Termények, állatok eladásából 292,78 Egyéb birtokból származó jövedelem 56,8 Kocsmáltatás (földesúri bor) 917,73 Részösszeg 3415,085 32,6 Tizedből származó jövedelem Tizedből származó jövedelem eladása 488,46 Tized megváltásából 251,72 Tizedekből származó egyéb pénzbevétel 47,64 Tizedbor kocsmáltatása 3515,74 Részösszeg 4303,56 41,0 Kamarai szubvenció Munkács várából a kamara rendeletére 1288,21 Szatmári és szőlősi harmincadból 984,345 Szatmár megyei dikából 500 Részösszeg 2772,555 26,4 Főösszeg 10491,2 100 A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy az uradalomból származó közel 10 500 magyar Ft-ra rúgó készpénzjövedelemnek kb. harmadát tették ki a földesúri jövedelmek, a deputált tizedek játszották a legnagyobb szerepet, míg a 171
