Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
Ez a becslés már jóval pontosabb adatokon alapult, mint a Rueber-féle. Az éves 60 000 magyar Ft-os előirányzatot az egri vár - mint már fentebb utaltunk rá - még háborús viszonyok között, 1594/95-ben is teljesíteni tudta. Ami a bevételek szerkezetét illeti, továbbra is meghatározó a tizedből származó jövedelem (87%) szemben a földesúri jövedelmek 11%-ával, valamint az offi- ciolátusokból és egyéb, a Hódoltságból közvetlenül befolyó, még 2%-ot sem kitevő bevételekkel szemben. (Ez utóbbi kapcsán Ungnad a tárgyalások során kijelentette, hogy az officiolátusokból befolyó jövedelmekre nem lehet építeni, így a vár katonasága kb. 3000 rénes Ft-nyi összegtől esik el.) Most nézzük a katonai oldalt: 26. táblázat Az egri vár tervezett katonasága és zsoldösszege 1583-ban rénes Ft kr 400 huszár 20 897 100 puskás lovas (archebusier) 11 558 26,33 250 német landsknecht 18 846 14,33 Hadbíróság 1022 Egyéb katonai segédszemélyzet 3052 200 magyar gyalog 6780 Összesen 62 156 40,66 A 950 főre csökkentett62 katonaság éves zsoldját: 62 000 rénes Ft-ot a várbirtok bevételeiből optimális gazdálkodás esetén elvileg fedezni lehetett. A Rueber-féle túlméretezett bevételi és kiadási oldallal szemben az 1583. évi javaslat már sokkal reálisabbnak bizonyult. Ebben nyilván közrejátszottak a biztosabb alapokon nyugvó kamarai kimutatások és Ungnad első kapitányságának tapasztalatai is. Tény, hogy Ungnad amikor újra elvállalta a kapitányságot tájékozott volt a váruradalom várható bevételeiről. Ugyanakkor tudjuk, hogy Ungnad-nak az elvileg jelentős bevételek ellenére is komoly gondot okozott a katonaság fizetése. Ennek oka a várbirtok rohamos pusztulása és ezzel párhuzamosan a török adóztató tevékenységének előretörése volt. Jellemző, hogy Ungnad kapitányságának utolsó évében, 1587-ben az Eger közvetlen szomszédságában lévő felnémetiek is Egerbe menekültek a török adóterhek elől és jószerével alig akadt olyan birtoka a várnak, amely ne fizetett volna a töröknek (is) adót. 62 A kimutatás szerint az 500 főnyi huszárságot az 1578. évi várvizsgálat javaslata alapján csökkentették 100 fővel. 167
