Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Ellátás és társadalom. Végvári élelmezés a 16-17. századi Magyarországon

főkomisszáriusa tapasztalta, hogy a Királyság pénzbevételei elégtelenek a végvidék fenntartására, hiszen csak az ország „gallérja”, köpönyegének „szegélye”, „rojtja” maradt meg. Ugyanakkor áthatották őt a államgazdaság korszerű elvei, fájdalmasan tapasztalta a háború folyamán a mérhetetlen pazarlást a hadsereg ellátásában, átlátta, hogy a bányabérlők a bányauradalmak területén az élelmiszer forgalmazásának jogával messzemenően visszaélnek, s jól látta, hogy az elhúzódó, értelmetlenné silányodott háborúban a katonák éheznek, prédából és rablásból élnek, a végvárakat: „ezeddig szóval, és prédával, szegény emberek könnyhullatásával tartottuk. ”8

Magyarország összefoglaló történetében elsőként Szekfű Gyula hangsúlyozta a hazai gazdasági erőforrások jelentőségét a török elleni védelemben, oly módon, hogy a főúri nagybirtok termelési teljesítményeit világította meg. Domanovszky Sándor a magyarországi nagybirtok majorsági gazdálkodását felvázolva9 szempontokat adott a várak ellátásának mélyrehatóbb megismeréséhez a pénzviszonyok, a piac, a korai kapitalizmus, a gabona- és borkereskedelem összefüggéseiben, s a vezetésével kibontakozó történetírói iskola eredményei tájékoztatásul szolgáltak a váruradalmak gazdálkodásának kidolgozásához. Az élelem ellátás társadalmi alapját, a paraszttömegek termelő képességének szociális és mentalitásbeli gyökereit Szabó István világította meg.10

A hadsereg ellátásának a modern statisztikai, táplálkozástudományi és logisztikai összefüggéseit Perjés Géza 1963-ban megjelent klasszikus munkája ismertette. A nagy nemzetközi szakirodalomra épülő, módszerével, a hazai forrásokból bőven merítő, rendszerezett áttekintésével is a magyar történet- írásban úttörő és maradandó értékű munka felhívta a figyelmet többek között a normák bevezetésére, s arra, hogy Zrínyi Miklós teljes horderejében felismerte a katonaélelmezés jelentőségét, és követelményeit kora legjobb színvonalán építette be hadtudományi műveibe. Perjés elméleti megállapításai közül kiemelkedik, annak bizonyítása, hogy az ellátás és a népsűrűség között szoros összefüggés van. Továbbá a hadélelmezés kevéssé nyilvánvalóan, de annál

8 Idézi: Benda Kálmán, 1983, 57.

9 Domanovszky Sándor: Zur Geschichte der Gutsherrschaft in Ungarn. In: Wirtschft und Kultur. Festschrift zum 70. Geburtstag von Alfons Dops. Baden b. Wien-Leipzig. 1938. 441-469. A majorsági gazdálkodás magyarországi történetéhez. Ford.: Benke Judit. In: Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban. Bp., 1979, 169-196. Ruzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp., 1939.

10 Szabó István: A nemesség és parasztság osztályviszonyai a XVI-XVII. századokban. (1941) In: Jobbágyok és parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Sajtó alá rendezte: Für Lajos. Bp. 1976. és A parasztság a magyarság történetében. In: Szabó István emlékkönyv. Szerk.: Rácz István. Debrecen, 1998. 61-62.

13