Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
bek. Külön érdekessége a kimutatásoknak, hogy tartalmaznak olyan bevételeket is, amelyek az egyes kamarák zárszámadásaiban nem szerepeltek, ezek között is a legfontosabb jövedelmeket az uradalmi bevételek képezték. A kamarai igazgatás alatt álló végvári uradalmak bevételeit ugyanis helyben elköltötték a katonaság és a várbirtokigazgatás szükségleteire, így az uradalmi bevételek csak akkor kerültek be a kamarai zárszámadásokba, amennyiben a helyben felhasznált összegeken felül maradt még jövedelem. Ezekben a kimutatásokban azonban szerepelnek a kamarai uradalmak helyi bevételei is, amelyeket az uradalmi számadások alapján számoltak ki a kamarai számvevőségeken, azaz a természetben befolyt jövedelmeket átszámolták - többnyire a helyi árakon - pénzre, majd a készpénzbevételekkel együtt feltüntették az elvi összbevételt és ebből levonták az uradalom működési költségeit." 2. táblázat. A végvárak uradalmainak bevételei magyar Ft-ban 1574-76 1584-86 Eger 52 798 64 586 Szatmár 11 805 15 344 Tokaj 7 243 12 782 Szádvár 3 500 3 500 Szendrő 2 776 5 000 Krasznahorka 2 680 2 680 Putnok 1 835 1 875 Érsekújvár 41 484 48 254 Magyaróvár 11 477 Nincs adat Komárom 1 839 Nincs adat A kimutatásban szereplő mintegy tíz uradalom gyakorlatilag kivétel nélkül a végvárrendszer első vonalában elterülő várakhoz tartozott. Az adatsor szerint tehát ezek a jövedelmek pontosan ott keletkeztek, ahol a legjelentősebb katonai szükségletek mutatkoztak. Ennek hátterében egy tudatos kamarai pénzügypolitika húzódott meg, amelynek fő célja az volt, hogy a végvárak szükségleteit lehetőleg a helyszínen szerezzék be. Az 1540-es évek végétől a végvárrendszer kiépítésével párhuzamosan az uralkodó igyekezett minél több várat és az ahhoz tartozó uradalmat saját kezelésébe átvenni. A királyi birtok- politika eredményeként a kincstári birtokállomány a 16. század 60-as éveire 11 11 Mivel azonban a kimutatás készítői nem jártak el következetesen, ezért a két legjelentősebb bevételekkel rendelkező uradalom, az egri püspöki birtokok és az érsekújvári vár fenntartására hivatott esztergomi érseki uradalmak nettó jövedelmeivel egészítettem ki az adatsorokat. 136