Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában

ányok kiküszöbölésre felvett hitelek is csak ideig-óráig jelentettek segítséget és hosszabb távon csaknem csődbe vitték a Habsburg birodalmat. A befolyt összegek jelentős része pedig a rendek kezén, illetve a Habsburg pénzügyigazgatás útvesztőiben gyakran egyszerűen eltűntek. (Sajnos - szemben a Magyar Kamarával - az Udvari Kamara korabeli számadásai még töredékesen sem maradtak fenn, így még megközelítő képet sem kaphatunk a központi Habsburg-adminisztráció tényleges bevételeiről és kiadásairól.)

Ilyen értelemben joggal feltehetjük azt a kérdést, hogy ha a valóban jelentős külső, elsősorban Habsburg-tartományokbeli segítség sem fedezte a hadi kiadásokat teljes egészükben, akkor hogyan, miből éltek az egyes véghelyek zsoldosai, milyen módon élelmezték és ruházták őket? Általánosan elfogadott válasz erre az, hogy a - már jelentős kiváltságokkal rendelkező, önálló társadalmi csoportot alkotó - katonáknak lehetőségük volt bekapcsolódni a jól jövedelmező marha-, illetve borkereskedelembe, -csempészetbe, vagy a szőlő- és földművelésbe. Azonban erre nem volt mindenkinek és mindenhol lehetősége, sőt, véleményem szerint a végváriak többségének nem jelentett alternatívát a fenti jövedelemszerzési-módok egyike sem, hiszen ez a lehetőség csak a nyelv- és helyismerettel, valamint jó kapcsolatokkal rendelkezők - általában magyarok, vagy magyarországi németek - számára nyílhatott meg.8

Az alábbiakban elsősorban levéltári kutatásokra alapozva kísérletet teszek a végvárrendszer zsold- és élelemellátásának vizsgálatára. Első lépésként a királyi Magyarország állami bevételeit és kiadásait vegyük újból szemügyre. Bécsi kutatásaim során sikerült olyan, az ország valamennyi jövedelmét számba vevő kimutatásokat feltárnom, amelyek segítségével jóval pontosabban meg lehet határozni a csonka Magyar Királyság állami jövedelmeit, illetve kiadásait. Ezek a kimutatások azért kiemelkedő forrás- értékűek, mert nem csupán a két hazai pénzügyigazgatási szerv, a Magyar és a Szepesi Kamara által kezelt jövedelmeket tartalmazzák, hanem az Alsó-Ausztriai Kamara igazgatása alatt álló hivatalokét is. Két kimutatás maradt, fenn az első az 1574-76., a második az 1584-86. évek közötti bevételeket tartalmazzák. Az egyes jövedelemtípusok szerint a királyi Magyar- ország bevételei az alábbiak szerint alakultak:

8 Benczédi László: Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. In: HK, Új folyam 13. (1966) 4. sz. 821-827.

134