Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

CSIFFÁRY GERGELY: Végvárak és hadiipari létesítmények

A salétromfőzéshez még olyan kis úri lakban is, mint amilyen 1629-ben Balási Ferenc erdélyi fejedelmi főlovászmester szentdemeteri kastélya, meg az ő véckei háza volt, tartottak kéznél „egy hitván salétromfőző” edényt.51

A török magyarországi hódításaival függ össze a kazán szó megjelenése a nyelvünkben. Ez az oszmán-török eredetű jövevényszó, a hódoltság idején még a salétromfőző üstöt jelentette. 1632-ben írták: „az salétrom vagy kazány mellett éjjel és nappal legyünk szorgalmatosak. ”52

9. kép. Hátultöltős ágyúk a 17. századból

51 II Nagy: 1971. 70.

52 A kazán eredeti jelentése üst, zárt terű fémtartály. A magyar köznyelvben bekövetkezett kazán = gőzkazán jelentésváltozás a magyartól függetlenül az oszmán törökben is végbement. - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. 2. kötet. Főszerk.: Benkő Loránd. Bp. 1970. 415.

122