Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

laló hamburgi kiadvány a veszteségekre is tételesen kitért. Belgrad visz- szafoglalásanak bemutatásakor közölték a 30 meghalt és a 70 megsebesült tiszt, valamint a 31 lelőtt és a 121 megsérült altiszt névsorát. A közkatonák veszteségeiről is pontos kimutatást mellékeltek, eszerint 2487-en haltak meg, és 1461- en sebesültek meg.70 Gyula visszavétele után a hadiraktár készletei mellett az egyéb házakban talált muníciót és ágyúparkot is bemutatták. A 17. század végén megfigyelhető új jelenség, hogy ezekre a közzétett számadatokra, tételes információkra a korabeli nyomtatványok, röpiratok, pamfletek mellett az egyes közérthetőségre törekvő államelméleti művek is hivatkoztak. Mint abban a Kriegs-Spiel71 címet viselő 1685-ös műben, melyben arra utaltak, hogy miként a közzétett avisókban olvasható, a törökök tényleges ereje 30 000 katonánál nem nagyobb, hiszen a török hadsereg már koránt sem jelentett akkora veszélyt, mint régebben, csak egy merész elhatározásra volna szükség egy nagy győzelemhez. A ratio statusra hivatkozva azt fejtegették, hogy a támadás irányának és intenzitásának meghatározásához figyelembe kell venni az ellenség tényleges erejét, hiszen az Érsekújvár visszafoglalása után kialakult kedvező helyzetben a következő évben újabb nagy összecsapások és sikerek várhatók. A Hadi Tanácsban kialakult koncepcionális vitát természetesen ebben a néhány oldalas értekezésben nem elemezték, de jól érzékelhető, hogy a hadi sikerekről tudósító relációk is egy nagyobb hadivállalkozást, Lotharingiai Károly Buda ostromát célul kitűző koncepcióját népszerűsítették, szemben az óvatosabb Badeni Hermann, a Haditanács elnökével, vagy Strattmann, udvari kancellár elképzelésével.72 De még a követi beszámolókba is bekerülnek ilyen típusú megfigyelések. Albrecht Caprara gróf portai útját az őt kísérő olasz tolmács, Johanne Benglia foglalta össze 1687-ben. E kis könyvecskében, a követjelentés részeként, megjelent egy részletes beszámoló a basák szerinti csapatbeosztásban 39 501 fős legjobb színvonalú konstantinápolyi haderőről.73

70 GvMischbd 2 192-193.

71 App.H. 1191. HAB QuN 130.2. H 2329. „Das Zeitlaufftige Kriegs-Spiel Chritlicher und unchristL Polentaten Oder Curiöses Staats-Gesprach von Dem grossen Kriegs-Spiel der iezigen Welt. Leipzig/ Verkauffts Johann Friedrich Gleditsch/ Druckts Chrietian Gőze/ 1685. "

72 A stratégiai tervekről és vitákról: R. Várkonyi Agnes: Magyarország a nemzetközi háborúban. In: Magyarország története 1526-1686. Főszerkesztő: Pach Zsigmond Pál, Szerkesztő: R. Várkonyi Ágnes. II. Budapest 1985. 1593-1636. Különösen: 1599. 1622.

73 HAB Gv 997. „Aussfiihrliche Reissbeschreibung/ Von Wien nach ConstantinopeU und wieder zurück in Teutschland auch was sich Merckwürdiges dabey zugetragen: Dess Hoch- gebohrnen Grafen und Herrn/ Herrn Albrecht Caprara/ Welche Er als Ihro Römisch- Keyserl. Maj. Extraordinari-Gesandter und Gevollmachtiger/ Den Stillstand mit der Ottomannischen Pforten zu verlagern/ verrichtet. Beschrieben von Johanne Benaglia, Gesandsclijaffts-Secretario. Anjezo auf vielfältiges begehren/ auss dem Italianischen/ getreulich in die Hoch-Teutsche Sprache übersezt. Franckfurt/ zu finden bey Matth. Wagnern/A. 1687."

103