Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

Nicolaus Förster kiadója. A számszerű adatok iránti igényt jelzi az is, hogy egy 17. század végi nürnbergi krónikába, melybe mindenféle érdekes történetet, anekdotát jegyzett fel egy korabeli kéz, természetesen Bécs újbóli ostromának a rövid leírása is szerepelt, a végére hozzáfűzték a török táborban maradt hadizsákmány listáját.60 A töröktől visszafoglalt magyar városokban és várakban talált munícióról sok korabeli kiadvány jelent meg, de talán a legteljesebb gyűjteménye ezen hivatalos és félhivatalos hadi inventáraknak, veszteség- és nyereséglistáknak egy Hamburgban, és vele egyidőben Frankfurtban és Lipcsében is napvilágot látott nagy volumenű munkában található.61

A hatalmas kötetben 1683-tól 1699-ig foglalták össze a sikerekben bővelkedő háborús időszak történetét. A kiadvány érdekessége, hogy évekre lebontva is közli az adott évben a Magyar Királyságban állomásoztatok: császári haderő nagyságát, pontosan megadva a különböző csapattestek elhelyezkedését is. Míg a háború kezdetén, Buda ostroma idején 94 600 gyalogos és lovas katona tartózkodott a Királyi Magyarország területén, 1689-ben 59 000 katonát soroltak fel 1500-as egységenként.62 A kiadvány évről évre tekintette át a törököt kiűző háború nevezetes várostromait, ütközeteit és azok veszteség- és nyereséglistáit. Bécs ostroma kapcsán mellékelte a Bécs alatti táborban hátrahagyott török muníció tételes listáját. Részletesen ismertette a császárváros védelmében résztvett seregek nagyságát és a véderő veszteségeit. A visszafoglalt Budáról származó ágyúparkot is tételesen felsorolták. Adatai összevetve a Lotharingiai Károly hadinaplójában szereplő listával, hitelesnek tekinthetők. Az összegző mű Székesfehérvár, Szigetvár, Gyula, Belgrád, Kanizsa inventárját is közzétette.63 A császári propagandában összefonódott a török és a Thököly-mozgalom ellen folytatott háború, így a nyereségek között az Eperjesen talált muníció tíz tétele is szerepelt. A műben a hadtörténet és a diplomáciai események is szerves egységben jelentek meg. Az 1687-es ország- gyűlésről és a koronázásról is hosszan beszámoltak, Esterházy Pál nádor szerepét külön kiemelve, de a meginduló béketárgyalásokról a török tárgyalási készséget értelmező háttérmagyarázatot is csatoltak. Az 1688. év nagy sikereként az év januárjában átadott Munkács várában talált listát közölték a várátadás feltételeit követően. Az inventár után megjegyezték, hogy nem elsősorban a hadművészetnek, hanem sokkal inkább a természeti adottságoknak köszönhetően olyan nehezen be60 GNM Bibliothek Handschriften Hs 2434 Historienbuch f. 556-557.

61 HAB Gv Mischbd. 2. „Der siegreich geendigte Römisch-Kayserliche/ Pohlnische/ Mus- cowitische und Venetianische XV. Jährige Türcken-Krieg. Worinnen kurzbündig enthalten/ alles des jenige/ was sich Zeit wahrendem 15 Jährigen Kriege... Hamburg, bey Thomas von Wiering 1699. Sind auch in Franckfurt und Leipzig bey Zacharas Herkeln zubekommen.”

62 HAB Gv Mischbd. 2. 72. 227. 494-495.

63 A várharcok szerepéről a visszafoglaló háborúban: Domokos György: A várak jelentősége és a császári seregek ostromtechnikája a felszabadító háborúban. In: Végvárak és régiók a XVI-XVII. században Studia Agriensia 14. Eger, 1993. 73-85.

101