Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

G. ETÉNYI NÓRA: Hírek és számok a magyarországi hadiellátásról a 16-17. századi nyomtatványokban

A magyarországi török elleni háborúban a várak ellátottságának kérdése azonban nem kapott kiemelt hangsúlyt a korabeli kiadványokban, még a 17. század közepén is csak az ostromok esetén fontossá váló részadatokra lehet támaszkodni. Az ostromlott Érsekújvárból például 1663. augusztus végén olyan értesüléseket tettek közzé nyomtatott hírlevélben51, melyek szerint egy ostromgyűrűn átjutott katona arról számolt be, hogy még sosem volt ennyire jól ellátott várban, hónapokra elegendő készletük van gabonából és húsból, míg a török seregben már szeptember elején nagy az éhség, problémának van az élelmiszer-ellátással, sőt a törökök a vár lövetését is napokra abbahagyták, mert a lőporutánpótlás sem érkezett meg.52

Éppen emiatt a racionális gazdasági szemlélet miatt a befektetés mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a nyereség, a zsákmány adatai. Elsősorban az elfoglalt várakból megmaradt ágyúparkot és muníciót mutatták be tételesen.

A magyarországi török elleni háború hírközlésében alapvetően a visszafoglaló háború idején mutatható ki, hogy Bécs 1683. évi ostromától kezdve a korabeli kiadványok nagyon pontos számadatok kiadására törekedtek. A 17. század végére a hadsereg ellátása és mozgatása intézményesült, hatalmas apparátus készítette elő és irányította az egyre nagyobb létszámú hadsereg akcióit. A visszafoglaló háború várostromairól, ütközeteiről rengeteg, heterogén tartalmú és formájú kiadvány jelent meg, de ezek között is nagy arányban adtak ki hiteltérdemlő és sokatmondó számadatokat. Elsősorban az offenzív háború idején mutatható ki, hogy a számadatok tekintetében is érdemlegesek és megbízhatóak a jelentések. De már a Bécs ellen nyomuló török seregről és természetesen magáról a város ostromáról is felbukkantak a figyelemfelkeltő és a kíváncsiság kielégítésére szolgáló kiadványok mellett katonailag szakszerű tájékoztatást adó és érdemi információkat közzétevő jelentések is. Az 1683. szeptember 11-12-i török hadrendet jelentette meg egy röplap, az ábrázolásában erősen emlékeztetve a 16. századi előképekre.53 Bécs városának erődítési rendszerét és pontos alaprajzát - a fontosabb épületeket és a kis utcákat is

51 App.H.869. „ Conlinuirler Bericht, was ferner zwischen den Christen und Tiircken vorgegangen, aus unterschiedlichen warhafftigen Schreiben extrahiret. Gedruckt im Monat Septem- bris des 1663. Jahrs. ”

52 Az érsekújvári őrség, illetve az ostromló török sereg élelmiszer és ló'por ellátásáról megjelent nyomtatott hírlevelekben megjelent adatok a valóságos helyzetet tükrözik. G. Etényi Nóra: Az 1663-64. évi magyarországi török elleni háború a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt. Kandidátusi értekezés Kézirat 1997. 85-86. 104. 143.

53 GNMG HB 24605 Kapsel 1033. „Aigentliche Beschreibung der Türckischen grossen Haupt- Armee gestehen Schlacht-Ordnung wider die Christen gehalten, und vorbey gangen, den 11. Und 12. September. Anno 1683. Zu finden bey Michael Wening Kupferstecher.” A török seregre vonatkozóan: Rázsó Gyula: Az oszmán hadsereg Bécs alatt In: Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerkesztette: Benda Kálmán - R. Várkonyi Agnes. Budapest, 1988. 214-246.

99