Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

A népszínműtől a drámáig. A színműíró Gárdonyiról

drámaiság, de az öngyilkosságra készülő fiatalok mérgezés helyett tévedésből alaposan berúgnak. A Voinits-díj előadója, Négyessy László felterjesztésében a Falusi verebeket is említette az akadémiai jutalmazása méltó darabok között Lengyel Menyhért Taifun, Molnár Ferenc Liliom, Herczeg Ferenc A kivándorló és Móricz Zsigmond Sári bíró című színművével együtt. A díjat 1910-ben a Sári bíró kapta meg.98 A sikertelenség Gárdonyit is elkedvetleníthette, mert a Falusi verebek után nem vállalkozott színpadi mű megírására.

Ha Gárdonyi színműírói pályafutásának összegzésére vállalkozunk, sok újat már nem mondhatunk. 1924-ben az író fia még összegyűjtött tíz kisebb színmüvet és Szentjánosbogárkák cím alatt kiadta azokat (Művészbimbó, Sekszpir költözése, Koszorú-kötés, Előjáték az egri színház megnyitására stb.). Ezek azonban aífajta színpadi gyakorlatoknak tűnnek, Gárdonyi drámaírói karakterét nem gazdagítják új vonásokkal.

Ha feleletet szeretnénk adni arra a kérdésre, hogy az író milyen szerepet töltött be a magyar dráma történetében, elmondhatjuk, hogy A bor megírásával az ő nevéhez fűződik a magyar paraszt drámai önállósítása. Végleg leszámolt a népszínmű stilizált elemeivel s a reális elemek színpadi megjelenítésével hozzájárult a műfaj régen esedékes kettéválásához. A stilizáló énekes részek függetlenedésével jött létre Ka-csóh Pongrác daljátéka, a János vitéz, a reális elemek pedig a lélektani igényű népdráma felé nyitották meg az utat. Ugyanakkor Gárdonyi tiszta, frissen csengő paraszti nyelvet szólaltatott meg a Nemzeti Színház színpadán.

98 Akadémiai Értesítő, 1910. 377-384. 84