Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

BEVEZETÉS

irodalomszemléletére, amit a müvek igazolhatnak elsősorban. Természetesen közelíthetünk az életműhöz és az egyes alkotásokhoz a leghagyományosabb elemzési szempontok alapján is - mint ahogyan ezt az utat is követjük az egyes részletek vizsgálata során -, de Gárdonyi olvasmányainak és jegyzeteinek alaposabb ismerete arról győz meg bennünket, hogy az eddigieknél korszerűbb Gárdonyi-kép kialakításához a művek szövegének újraolvasata elengedhetetlen. Ez persze nem történhet egyik napról a másikra - hiszen a rendelkezésre álló könyv- és jegyzetanyag feldolgozásához több időre, hosszú kutatómunkára van szükség -, ezért az eredmények is csak lassan formálhatják Gárdonyi új írói portréját.

Ismereteinket és gondolkodásunkat különösen újrarendezheti az író titkosírásának megfejtése.4 A titkosírásos feljegyzések sok mindent elárulnak Gárdonyi személyiségéről, olvasmányairól, világszemléletéről, életélményeiről, aprólékos műhelygondjairól, de legsürgetőbben az esztétikai természetű feljegyzések értelmezése válik fontossá. Mindmáig kísért ugyanis egy olyanfajta vélekedés, hogy Gárdonyi ösztönös tehetség és alkotó volt, hogy nem rendelkezett autonóm esztétikai alapelvekkel, hogy próza- és drámapoétikai eszköztárának nincsen teoretikus háttere, illetve ez az eszköztár inkább autodidakta bölcselkedéseinek eredménye, mintsem a korabeli esztétikák tanulmányozásából kialakított - egyéniségre és saját világképre szabott - rendszere. Bóka László idézett gondolatai ebben a tekintetben is körültekintő vizsgálódása intenek.

Mindezek miatt kötetünk egyik legfontosabb tanulmányának tekintjük Gárdonyi olvasmányélményeinek és a titkosírás „mesterfüzeteiben”, majd az összegző „mesterkönyvben” lefektetett nézeteknek és a drámaírásról készített titkosírásos feljegyzéseknek összevetését. E nézetek és feljegyzések forrásainak számbavétele adhat igaz képet arról, hogy Gárdonyi esztétikájában mennyi volt a kora színvonalán mozgó igaz tudomány és a minden újat megismerni vágyó kíváncsiság

4 Gárdonyi Géza: Titkosnapló. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1974. A válogatás, a bevezető tanulmány és az utószó Z. Szalai Sándor munkája. A kötet Korompai János muzeológus közreműködésével készült. A titkosírás megfejtői Gilicze Gábor és Gyürk Ottó.

7