Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A népszínműtől a drámáig. A színműíró Gárdonyiról
Gárdonyi tehát tudatosan készült A bor megírására. Világirodalmi olvasmányai - amelyek között megtaláljuk Gorkij, Hauptmann, Ibsen alkotásait is -, valamint a kor magyar drámairodalmának alapos ismerete hozzásegítették ahhoz, hogy népi témához fordulva újat hozzon a magyar dráma fejlődésében. A népszínmű hanyatlását világosan látva s felismerve a demokratikusabb, igazán magyar mondanivaló szükségességét is, A borral olyan színmüvet alkotott, amely mérföldkő a magyar népszínmű fejlődésének útján. Amilyen nehezen szánta el magát az író A bor megírására, olyan körülményes volt annak bemutatója is.84 Ekkor már Egerben élve Gárdonyi ritkán utazott Budapestre, de egy-egy ilyen alkalommal Beöthy László, a Nemzeti Színház igazgatója biztatta őt színmüírásra. Mégis az igazgató húzta-halasztotta a bemutatót 1901. március 29-ig. A főpróba után a kritikusok élesen támadták a darabot, ezért az író már előre védekezett a támadások ellen a Budapesti Hírlapban. Ismerve a kor ízlését, az úri világ felfogását, amely orrot fintorítva fordult el a paraszttól, Gárdonyi félve bocsátotta színpadra Baracs Imrét: „Egy novellát dolgoztam fel: A bor címűt. Mikor már készen volt, akkor ejtett aggodalomba az a gondolat, hogy az ittas parasztra orrot fintorít majd a cilinderes érzés. Ha egy Dupont, vagy egy Delacroix nevű paraszt részeg, azt tisztelettel szemléljük, de hogy egy Baracs nevű paraszt legyen részeg, azt nem tűri el a párisi szemüveg”.*5 Baracs Imre alakjával pedig az érző magyar paraszt lépett a Nemzeti Színház deszkáira. A régi népszínmű szokványos parasztfígurája már nem mondott újat a közönségnek. Hiszen már 1891-ben Verő György is elmarasztalta a Nemzeti Színház igazgatóságát, mert fel akarta eleveníteni a népszínműveket.86 A bor sikere bebizonyította: lehet jelentősét alkotni a népszínmű sallangjainak mellőzésével, a magyar parasztot színpadra lehet vinni dal, tánc nélkül is, igaz emberi problémát állítva a darab tengelyébe. 84 Gárdonyi József, im. II. 51. 85 Budapesti Hírlap, 1901. március 28. 86 Verő György: A Nemzeti Színház és a népszínmű. Magyar Hírlap, 1891. szeptember 15. 75
