Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

A regényíró műhelyében - Az Isten rabjai regényforrása, a Margit-legenda

később, 1906 nyarán került ismét kezébe. A Nyulak-szigeti kolostort először a „vallási őrültség házának” tekintette, Margitot pedig a vallásos őrültség legsajnálatosabb áldozatának. Később kétségbe vonta önsanyargató penitenciáit és a legenda leírásaiból a „megtisztult” Margit alakját akarta megmintázni. Az író fia könyvében57 idézi Gárdonyi naplójából: „A kilencvenes évek közepén került kezembe először a Margit-legenda. Érdeklődéssel olvastam el. De borzadva tettem le. Vallási őrültségnek háza volt az, gondoltam és az a szegény leány annak az őrültségnek legsajnálatosabb áldozata... Tíz évre rá, 1906 nyarán olvasok rövid idézetet a Margit-legendából, amelynek eltörlését kívánta volna Szent Margit, ha a kéziratot az ő élete folyamán írják... Nem sokkal szebb volna-e, ha valaki úgy írná meg Szent Margit életét, ha azokat a vonásokat emelné ki belőle, amelyek szépek. Hiszen a legenda tele van a lelki nemesség és szívbéli jóság vonásaival is... Aztán ismét elolvastam a Margit-legendát. S mily más szemmel! Ami részek az első olvasásban megdöbbentettek, úgy elmentem mellettök, mint virágos udvaron a trágyadomb mellett”.

Sajátságos felfogás ez, amely a regény végső megformálásában egy ellentmondás megoldására kényszerítette az írót: ragaszkodott a legenda leírásaihoz, de Margit alakját kívülről, megtisztult szépségében akarta ábrázolni. Gárdonyi leleményesen oldotta meg feladatát azzal, hogy a regény tulajdonképpeni főalakjául Jancsi frátert tette, aki legszemélyesebb gondjait is közvetíteni tudta. Jancsi boldogságvágya és boldogtalan magánya, Margit életét kísérő rajongása, az élet és halál titkait didaktikus meditációval kereső nyugtalansága Gárdonyi legbensőbb énjét fejezik ki. Alakja biztosítja azt a szubjektivitást, amellyel Gárdonyi akár bírálhatta is a kolostori életformát és Margit szenvedéseit, bár ugyanakkor objektív is tudott lenni a hiteles forrás pontos felhasználásával. Jancsi mindig másoktól hall Margit cselekedeteiről (leginkább a csodákról!), melyeknek leírásakor az író hűséggel követi a Ráskay Lea által másolt legenda szövegét. Ily módon a regénynek két „cselekményköre” van: az apácakolostor belső élete és Margit cselekedetei, valamint Jancsi fráter sorsa. Ezeket motiválják a történelmi események, amelyek a két főalak „lelki útját” hivatottak hitelesíteni a középkori Magyarország viszonyai között. Mindez nem bontja meg a regény kompozícióját és * 56

57 Gárdonyi József, im. II. 146—148.

56