Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Az írói pálya ívén. Gárdonyi művészi útja - A pályakezdés évei (1863-1897) - Küzdelem az újért (1897-1914)

Küzdelem az újért (1897-1914)

Gárdonyi Géza pályáján az 1897-es évet nem pusztán azért tekintjük korszakhatárnak, mert ebben az évben költözött Egerbe, hanem azért is, mert a ’90-es évek végétől a lázadás és menekülés már említett nagy dilemmája újra meg újra kényszeríti az élet, a halál, a természet és társadalom, az emberi lét minden viszonylatának átértékelésére és megfejtésére, ami új utakra is vezeti az elkövetkező évtizedben.

Az új évszázad elején bővült témavilága, és megőrizve az első pálya- szakasz legfontosabb vívmányát - lírai alaphangú és pszichológiai töltetű elemző realizmusát —, már nem csupán az élettények valósága, hanem a valósághoz való viszony is központi emberi-művészi problémája lett. írói világának ez az átrendeződése erősítette mikrorealizmusának stilizáló jellegét, s a metaforikus jelképes szintek erős hangsúlyával mélyítette a művek világképét, a formaképző megoldások gazdagításával, valamint a nyelvi kifejezés csak rá jellemző gyakorlatának megvalósításával növelte azok esztétikai értékét. Fontos azonban kiemelni, hogy a pályaszakasz - az előzmények után új elemekkel gazdagítva - a népiességnek egy olyan változatát is megvalósítja, amely jellegét és irányát tekintve találkozik a naiv-népi kultúrák iránt Európa-szerte megélénkülő érdeklődéssel.

Az írói szemlélet átrendeződését siettette az okkultizmussal való ismerkedés, a spiritizmus kétkedve fogadott újszerűsége, s talán ezekkel összefüggésben a szeretet-eszmény egyre fontosabb jelenléte. Az orosz irodalomban is ezt kereste: bizonyíthatóan ekkor ismerkedett Gorkij müveivel — novelláit és az Éjjeli menedékhelyet olvasta -, megszerezte orosz nyelven(!) Nyakraszov költeményeinek kétkötetes díszkiadását, és egyre intenzívebben érdeklődött Dosztojevszkij iránt.13

13 Ezzel kapcsolatban említjük meg Gárdonyi egri könyvtárából: Szabó Endre: Négy orosz költő. Bp. 1900. - K. Waliszewski: Literature Russe. Paris, 1900. - Mereskovski: Tolstoj et Dostojewski. Paris, 1903. - A Dosztojevszkij iránti érdeklődés különösen figyelemre méltó, hiszen az orosz író nemcsak Gárdonyi világképére gyakorolt nagy hatást, de regényesztétikai felfogását is döntően formálta. A Karamazov testvéreket és a Bűn és bűnhődést 1888-ban fordították le Timkó István és Szabó Endre. Az utóbbit az egri Gárdonyi-könyvtár német nyelven őrizte meg: Schuld und Sühne (Raskolnikow). Leipzig, én. - Dosztojevszkijről jegyezte fel: „... hideg kígyószem, de mindig melegen érző szív a szenvedők láttán

20