Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Az írói pálya ívén. Gárdonyi művészi útja - A pályakezdés évei (1863-1897)
történelemszemlélete, a pozitivizmus európai rangú képviselőinek (Comte, Taine, Wundt) eszmevilága, a svéd természettudós Linné rendszertana, a német patológus Virchow sejtkórtana, de - ugyancsak könyvtára tanúsíthatja - a francia természettudós Lamarck, az érzékelés pszichológiájával foglalkozó német Helmholtz, vagy az angol geológus Lyell neve sem volt ismeretlen előtte. Olvasta már az orosz anarchista forradalmárok, Bakunyin és Kropotkin műveit, a német kispolgári szocialista Ferdinand Lasalle, továbbá Paul Janet, Adam Smith és Paul Lafargue könyvét.8 A széles körű tájékozódási igény és tudásvágy meglehetősen eklektikus képet mutat, s amint azt eszmetörténeti és lételméleti vizsgálódásaink mutatják, Gárdonyi nem is kötelezte el magát egyetlen elmélet mellett. A különböző hatások formálták világképét, alakították esztétikai nézeteit, de ezek a hatások jórészt 1897 után, az egri huszonöt esztendő alatt igazodtak autonóm gondolkodási rendszerbe. Az első pályaszakasz írói alapélménye - származásának, neveltetésének megfelelően, az újságírói és tanítói pálya tapasztalataiból is töltekezve - a népélet maradt, amelyből az időszak legjobb művei is sarjadtak. A ’80-as évek és a ’90-es évek eleje Gárdonyi pályáján az író esz- mélését, önálló hangjának keresését mutatják. Jóllehet, a pályaszakasz végén már létrejön az egyik legsajátosabb Gárdonyi-mű, Az én falum című novelláskötet, a két évtized novellatermésén, regénykísérletein erősen érezhető Jókai és Mikszáth hatása. Ezekkel párhuzamosan kiformálódik azonban egyéni művészete is: Az árvalegény című novellájának a népballadák tömörségére emlékeztető, szociális érzékenységet tanúsító drámaisága, A Pista gyerek titka, a Pöhöly-novel- lák, a Mari néni meg a Pista bácsi és más novellák finom lélekelemzése már jeleznek valamit azokból a hatásokból, melyek Gárdonyit a fentebb vázolt olvasmányélményekből érték. Éppen a kor filozófiai és 8 Az író fennmaradt könyvtárában az Egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban: Bakunyin: Ouvres. Paris, 1895. - Lasalle: A szocializmus oka és megoldása. Bp. 1895. — Paul Janet: A politikai tudomány története. Bp. 1891-1892. — Peter Kropotkin: Memorien eines Revolutionärs. Stuttgart, 1900. - Adam Smith: Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság okairól. Bp. 1899. - Paul Lafargue: Kommunizmus és kapitalizmus. Bp. 1894. 15
