Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Az esztétika gyakorlata. Művek közelről - Ellentézis a fundamentumban. Ida regénye
Hasonló művészi gonddal ellenpontozza Ida lelki nemességét is: nem csupán Bogár Ella erkölcstelen életfelfogásának bemutatásával teszi ezt, de a hősnő apjának tipizálásával is a társadalmi valóság sivárságát emeli ki. O Péter gátlásokat nem ismerő kegyetlenséggel gázol át lánya személyes érzelmein, a világot csak üzletnek tekinti, s bár kezdetben anyagi biztonságának tudatával Gárdonyi érzékelteti a polgárság gazdasági prosperitását, a későbbiekben hangsúlyozza kisszerűsé- gét, primitív konokságát, moráljának ürességét. Ó Péter üzletének csődjével pedig a puritán erkölcsét feladó, az alkotó munkától végleg elidegenedő tőkés-polgár létformájának reménytelen bezáródását fejezi ki. Mindez persze nem teljes képlete a „háború előtt való idő” magyar polgárságának, de az író moralizáló és pszichologizáló szemléltével elsősorban a negatív személyiségjegyeket érezhette társadalmilag tipikusnak. Gárdonyi a regényben szerepeltetett jellemeket gazdagon, sokoldalúan mutatja be. Feltűnő, hogy milyen sokat törődik alakjainak külső karaktervonásaival, a miliőrajz pontosságával, a jellemrajzot szolgáló hitelességével, és mindezt színes, változatos nyelvi leleménnyel végzi el. A titkosírásos jegyzetekben rögzített elveinek megfelelően alakjai már külsejükben és gesztusaikban jellemtulajdonságokat hordoznak: O Péter zömök testével, lepomádézott, széles szemöldökével, „pirosán étkes arcával” és szűkszavú gyakorlatiasságával az érzelem nélküli üzletember alakja, Ida „méltóságos liliom termetű”, nyúlánk, két ajka között széphajlású íjként rajzolódik egy vékony vonalka, de egész törékeny finomsága, szecessziós halványsága, mozdulatainak kecsessége egyformán lelki nemességét fejezik ki, a müncheni festők környezetében pedig igazán pazar bőséggel villannak fel Gárdonyi életteljes figurái. A jellemzés szolgálatában áll Gárdonyi aprólékos kömyezetrajza is: a kép és a leírás mint cselekményalkotó elemek fontos szerepet töltenek be a regényben, bár inkább széttördelt helyzetekben jelennek meg és így karakterizáló fontosságuk nyomul előtérbe. A kávéházi miliőrajz vagy O Péter házának rideg szigorúsága ugyanúgy fontosak, mint a nevelőintézet fensége és merev komolysága. De különösen a 157
