Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Az esztétika gyakorlata. Művek közelről - Ellentézis a fundamentumban. Ida regénye
A vizsgálathoz felhasználjuk az 1974-ben megjelent Titkosnapló esztétikai természetű feljegyzéseit - főleg a Mesterkönyv című részt -, valamint Gárdonyi pályájának egy későbbi szakaszából származó művét, az Ida regényét. A választás szándékos és tudatos, mert Gárdonyi talán ebben a regényében árul el legtöbbet müvészetfelfogásából, másrészt pedig már elméletét is kialakultabbnak, lehiggadtabbnak feltételezhetjük pályájának későbbi szakaszában. Az Ida regénye keletkezéséről Gárdonyi József részletesen beszámol Az élő Gárdonyi című könyvében. Tőle tudjuk, hogy az író 1918. május 14-én kezdte el müve írását és 1920. január 2-án fejezte be. A kész regényt a Pesti Hírlap közölte folytatásokban 1920 áprilisától 1921 augusztusáig, de könyv alakban csak az író halála után két évvel, 1924-ben jelent meg. Gárdonyi Józseftől tudjuk, hogy a regény ötletét 1918 februárjában házassági hirdetések olvasgatása adta Gárdonyinak, s hogy a hősnő alakjához valóban élő személy szolgált modellként. A regény arról szól, hogy Balogh Csaba - egy elszegényedett dzsentri család festői pályára lépett fia -, hogy sikertelen házasságában szenvedő testvérén segítsen, újsághirdetés alapján feleségül veszi egy gazdag borkereskedő zárdából kikerülő lányát, Ó Idát. A mü azt a lelki-érzelmi folyamatot ábrázolja, melynek során az „üzleti” kapcsolatnak induló házasság két boldogságra vágyó ember érzelmi felszabadulásának alapját teremti meg. Az író fia megírta azt is említett könyvében, hogy 1918. május lóén - az előző napi huszonnégy lap elkészülte után - Gárdonyi ezt írta feljegyzéseiben: „ eldobtam az addigi lapokat. Fáradtság érzik rajtok”. Ezt igazolja a Titkosnapló ugyancsak 1918-ból származó utalása is: „Ida-regényemmel sehogy sem haladok. Hetek óta kábultság nehezít. Ezekben a napokban Kemmrichet olvastam Pedig a téma — a zárdából asszonyi boldogságra vágyó fiatal lány sorsa - nem új Gárdonyi pályáján: első változata már 1892-ben megszületett az Annuska apáca lesz című novellában, ismét előbukkant egy korai kisregényében (A báró lelke, 1894), majd Annuska címmel a színpadon is megjelent, és sajátos változatként motiválta az Isten rabjai című regényt. Mindez azt mutatja, hogy a témát Gárdonyi nagyon alkalmasnak tartotta egyik legfontosabb problémájának - a személyi150
