Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Az esztétika gyakorlata. Művek közelről - Az ellentézisek részletezése eltolódások által. Boldog halál szekere

bodonyi szekeres megtalálja az öreg Kalló Józsi testének vélt maradványokat, csizmáját, ruháját, nevezetes somfabotját a Bagolytető alatt, zsebében a gyöngyösi patikus ellopott aranyórájával, már készen áll a nagynovella második részének feszültségét biztosító ellentézis, a jóságos öregembernek és az ekkor még csak feltételezhető gyilkosának, a szökött fegyencnek a küzdelme. Ez az ellentézises feszültség újra a rezgésekre irányítja a figyelmet, bár jellegzetes eltolódások még késleltetik a második rész szituációsorában megvalósuló rezgések hullám- mozgásának elindulását. A megtalált posztóruha zsebében lapuló aranyórát mégsem lophatta el a becsületes kallólegény, ráadásul az új kallólegény megtalálja az öreg Józsi holttestét az ágyán fekve, fején mély sebbel, mellette még a kisbalta is, a tűzhely hamujában égett ruhafoszlányokat, gombokat találnak. Ki lehetett hát a bodonyi szekeres által megtalált, a farkasok által széttépett ember, hogy kerülhetett rá Kegyes Józsi ruhája, és ki gyilkolta meg a szelíd, imádságos öregapót? (Megadatott neki a boldog halál: egy pillanatra sem érezte a fájdalmas halál félelmét — mondja az orvos.) A bűnügyi történetek izgalmát felidéző feszültség így készíti elő a második rész szituációit.

Érdemes felfigyelni arra, hogy Gárdonyi milyen finom aprólékossággal valósítja meg a Mesterkönyv kompozíciót teremtő alapelveit! „A nagynovella képe egy vasút ábrája lehetne, amelyen egy vonat halad, s az út mellett telegráf-oszlopokként szituáció és szituáció. A lokomotív neve pedig: karakter ” - írta a Titkosnapló jegyzeteiben. Majd az első személyü narráció expresszív művészi erejéről: „Nagyhullámú részek, jelenetek igen rövidek lehetnek. Semmike, de poétikus részek lehetnek elnyúlok. Csak az a fő, hogy karakterisztikusak legyenek. Minden fejezet egy rezgésnek a feljegyzése vagy elmondása ”.

Ezeknek megfelelően komponálódik a Boldog halál szekere második része. Gyors lefutású, rövid szituációk sora, amelyekben az ellentézises ütközések érzelmi reflexiókat hullámoztatnak, karakterteremtő erővel. A beretvált arcú elbeszélőtől megtudjuk, hogy a megölt öregember házának gerendáján naplóféle füzeteket találtak: „... Tele volt az írva valamennyi maga-főzte, jó gubacstintával, szép öreges írással... Ma is ott vannak a gyöngyösi levéltárban, ha ugyan ki nem selejtezték Gyöngyös története érdemes írójának, Ethei Sebőknek a sürgetése sze146