Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Az esztétika gyakorlata. Művek közelről - Az ellentézisek részletezése eltolódások által. Boldog halál szekere
A „szeizmografikus elbeszélésképlet” legtöbbször hivatkozott példája a Mesterkönyvben a Boldog halál szekere című nagynovella. Idézzünk újra ezekből a hivatkozásokból! A szerkezetről szólva: „Ha nem drámai a szerkezet: minden íz vagy fejezet egy rezgésnek a története, lefolyása. Vékony fonalra fűzött extázisok sora, amelyeken a figyelmet feszítő erő csak a részletezés meg az eltolódások. (Ida regénye, Boldog halál szekere s egyéb regényeim), de különösen az első szemé- lyű elbeszélések”. „A Boldog halál szekerében nincs más csak ellentézisek. Ezek részletezése közbevetések, eltolódások stb. által. ” A jellemzés művészetéről: „Nagynovella témájában nézd azt is meg, hogy a fő- jelenteben lehet-e alkalmad valami halmozásra, szimfóniára vagy más olyanféle virtuozitásra, mint amilyen volt például a gyöngyösi öreg kallós története. Szóval legyen benne valami Noch nie dagewesen. ” 142 20. kép. A Boldog halál szekere kéziratának első oldala 21. kép. A Boldog halál szekere első oldalának gépelt változata javításokkal
