Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
Világkép és stílus. Gárdonyi gyakorlati esztétikája
lés minden lehetséges mozzanata, íze. A részletezések és eltolódások, a túlzások és az ismételt ellentézises ütköztetések (hiányok, boldogtalanság, magány, szenvedések, illetve életörömök, a lelki társ megtalálása, boldogság, szeretet stb.). A feszültség a zárószituációban oldódik fel, a befejezés főjelenetében, ahol maradéktalanul megvalósulhat a mü „grandiózus vonása” az egyébként minden mozzanatban szükséges mély lelkiség (Ewigkeitszug). „Jó kezdet s jó vég — már magában is műalkotás ” - olvassuk a Mesterkönyvben. Mindennél tanulságosabb, hogy Gárdonyi elégedetlen volt három sikeres történelmi regényének indításával: „ Kezdődhetik a történet az ismert jelenet végső hullámainál. Az Egri csillagok és az Isten rabjai első fejezete rosszul van megválasztva: lomhán indul, nem szituációból. S éppen így A láthatatlan ember is Itt a „lomha indítás” figyelmeztető: lomha, mert epikus szélességre nyitott a kezdet, hagyományosan részletezően indul a regény, holott a művészetét megújító vagy megújítani készülő író éppen a 19. századi nagyregény terjengősségétől távolodott el. Az új „elbeszélésképlet”, amit ekkor Gárdonyi felépített magának, már nem a hegeli esztétika nyomán formálódott: nem a „részletek totalitását” akarta megvalósítani, hanem a kis térfogatú, nagy eszmét hordozó struktúrát. A főjelenet felé haladó hullámmozgásban a „lé- lekmozgás totalitását” megvalósító új formát kereste. Az első személyű narráció önelemző alanyisága is a lélektani próza felé mutatott, de mint ahogyan a századfordulón a régi és az új között átmeneti volt a világkép, köztes volt a stilus is. Inkább előkészítő, mint kiteljesítő. Túl a romantikán, de még innen a huszadik századi tudatregényen. 3. Gárdonyi „gyakorlati esztétikája” világképéhez igazodik, bár már az eddigiek során is utaltunk azokra az írókra, akik hatással voltak alkotói módszerére. Elsősorban Dickens és Dosztojevszkij voltak számára követendő példák, de a Titkosnapló feljegyzései és a könyvtárából azonosított vagy a müvek jelenlétével feltételezhető olvasmányél123
