Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

BEVEZETÉS

Úgy érezzük, hogy kötetünk második részében jutottunk leginkább az „új Gárdonyi” közelébe. Széles ívű alapozó tanulmányunk az író vi­lágképét elemzi, kiemelve annak történeti módosulásait és gondolati szintjeit. Talán itt sikerült leginkább megfelelni Bóka László várakozá­sának: e világkép fejlődő módosulásai során volt alkalmunk leginkább megtisztítani az áltudományos divatoktól Gárdonyi világnézetét, és egy olyan elméleti alapvetést elvégezni, amelyre építve mérhető az esztétikai teljesítmény értéke és kijelölhető az írói életmű történeti he­lye. E világkép függvényében értelmezhetők Gárdonyi esztétikai gon­dolkodásának forrásvidéke és rendszere, majd a kiérlelt esztétikai-po­étikai gondolkodás jegyében született műalkotások. Ezek művészi színvonalát három mü - A bor, a Boldog halál szekere című novella és az Ida regénye című regény - struktúrájának elemzésével szeretnénk példázni. Külön figyelemmel kezeltük a legnagyobb műgonddal fel­épített, és ezért talán legkedvesebb színművet, A bor címűt. E kis tanulmánykötettel a szerző együttgondolkodásra hívja Gárdo­nyi ismerőit, olvasóit, hogy e gondolkodás eredményeként újabb lépést tehessünk a teljes életművet átfogó monográfia felé. Ugyanakkor sze­retne kedvet is csinálni Gárdonyi megismeréséhez, műveinek olvasá­sához. A szerző azzal a reménnyel engedi útjára könyvét, hogy az mind­két célját eléri, szerepét sikerrel betölti. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom