Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

BEVEZETÉS

Úgy érezzük, hogy kötetünk második részében jutottunk leginkább az „új Gárdonyi” közelébe. Széles ívű alapozó tanulmányunk az író világképét elemzi, kiemelve annak történeti módosulásait és gondolati szintjeit. Talán itt sikerült leginkább megfelelni Bóka László várakozásának: e világkép fejlődő módosulásai során volt alkalmunk leginkább megtisztítani az áltudományos divatoktól Gárdonyi világnézetét, és egy olyan elméleti alapvetést elvégezni, amelyre építve mérhető az esztétikai teljesítmény értéke és kijelölhető az írói életmű történeti helye. E világkép függvényében értelmezhetők Gárdonyi esztétikai gondolkodásának forrásvidéke és rendszere, majd a kiérlelt esztétikai-poétikai gondolkodás jegyében született műalkotások. Ezek művészi színvonalát három mü - A bor, a Boldog halál szekere című novella és az Ida regénye című regény - struktúrájának elemzésével szeretnénk példázni. Külön figyelemmel kezeltük a legnagyobb műgonddal felépített, és ezért talán legkedvesebb színművet, A bor címűt.

E kis tanulmánykötettel a szerző együttgondolkodásra hívja Gárdonyi ismerőit, olvasóit, hogy e gondolkodás eredményeként újabb lépést tehessünk a teljes életművet átfogó monográfia felé. Ugyanakkor szeretne kedvet is csinálni Gárdonyi megismeréséhez, műveinek olvasásához.

A szerző azzal a reménnyel engedi útjára könyvét, hogy az mindkét célját eléri, szerepét sikerrel betölti.

11