Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A mü és világnézet

se, a regényhős pszichikumának analízise volt az író legfőbb célja. így a leíró-megjelenítő regényelemek helyét egyre inkább az elmélkedőgondolati elemek vették át. A 20. századi lélektani regény fejlődésének fő tendenciája sarjad ebből a kezdeményezésből.

Úgy gondoljuk, hogy a Gárdonyi-regény struktúráját így is lehet értelmezni, és ennek nem mond ellent Gárdonyi prózájának egyetlen más jellemző sajátossága sem. A pszichologizáló törekvéssel ugyanis jól megfér az aprólékos kömyezetrajz, a szereplők külsejének tömör, szűkszavú mondatokkal történő bemutatása, s az a friss helyzetteremtő művészi képesség, amit már a kortársak is megcsodáltak. Ez éppen nem ellentétet jelent, mert a tudatos személyiségépítésnek egyenes következménye az a szándék, hogy a hőst minél teljesebben - külső jegyekkel is - állítsa az olvasó elé. Alaposabb tanulmányozást kívánna persze az ebből fakadó didaktikusság, a néha naivnak tűnő magyarázkodás, amelyben ugyanakkor felfedezzük az erkölcsi regény Bourget- től eltanult didaktikus módszerét is.

Fontos persze látnunk, hogy a didaktikusság nem csökkenti Gárdonyi regényeinek esztétikai és műfajtörténeti értékét. A prózai ábrázolás pszichologizálása jelentős állomása a magyar regény és novella fejlődésének, hiszen ez a művészi gyakorlat lefékezte a romantikus ábrázolás túlzásait, az anekdota kedélyes csevegését pedig igényesebb művészi szemlélettel váltotta fel.

103