Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

SAHIN-TOTH PÉTER: A vallon-francia katonaság sajátos szerepe a hadviselő felek közötti kapcsolatokban a tizenöt éves háború idején

átállásukról.1 Tervük azonban kudarcba fulladt. A tárgyalások hírére Pápát körbezáró császári csapatok ostromgyűrűjéből, a további ellenállást reménytelennek ítélve, 1600. augusztus 9-én éjjel megpróbáltak kiszökni. Mintegy 200-400 fő el is jutott a legközelebbi török erősségbe, Székesfehérvárra, majd néhány héttel később csatlakozott Ibrahim nagyvezír Kanizsát ostromló seregéhez.1 2

Ezzel sajátos helyzet állt elő. Olyan, az ellenfél szokásait, terveit, gyenge pontjait belülről ismerő, viszonylag nagy létszámú, nyugati harcmodorban küzdő alakulat jelent meg az oszmán hadseregben, amelynek katonái nem csupán információkat szolgáltathattak, mint a mindig szép számmal akadó szökevények, renegátok vagy foglyok, hanem akár döntő részt is vállalhattak az általuk szállított értesülésekre alapozott akciókban. A „franciák” átállásával tehát megnőtt a meglepetésszerű török támadások lehetősége. Félő volt továbbá, hogy az átpártoltak nem szakítják meg teljesen kapcsolataikat korábbi bajtársaikkal, s így az ellenfelek közötti informális érintkezésnek egy, a császáriakra nézve hátrányos és veszélyes csatornája nyílhat meg, növelve annak kockázatát, hogy az ellenség nem kívánatos értesülésekhez jut, illetve a francia és vallon csapatok körében elharapódzik a dezertálási kedv. Mindezt Má1 A pápai zsoldoslázadás történetének teljes feldolgozására eddig még nem került sor. A témáról megjelent fontosabb tanulmányok: [Név nélkül]: „A vallonok lázadása Pápán 1600-ban”, Hadtörténelmi Közlemények (= HK), 1(1888), 485-89 (Thaly Kálmán kiegészítésével uo. 648). Kapossy Lucián szerk.: Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905 (reprint 1989), 55-62 (= Kapossy, 1905). Szakály Ferenc: Pápa a török korban. In „Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig”, I. köt. Főszerk. Kubinyi András. Pápa, 1994, 131-132. Caroline Finkel

: The Administration of Warfare: the Ottoman Military Campaigns in Hungary 1593-1606. Wien, 1988 (Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes Bd. 14.), 107-108. Caroline Finkei: „French mercenaries in the Habsburg-Ottoman War of 1593-1606: the Desertion of the Papa Garrison to the Ottomans in 1600”. Bulletin of the School of Oriental and African Studies, 55(1992), Part 3, 451-471 (= Finkel, 1992). Sahin- Tóth Péter: „A propos d’un article de C. F. Finkel: quelques notations supplémentaires concernant les mercenaires de Pápa. Turcica, 26 ( 1994), 249-260. Pálffy Géza: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597-1997. Pápa, 1997, 82-83 (= Pálffy, 1997).

2 Gróf Illésházy István nádor följegyzései 1592-1603. In “Monumenta Hungáriáé Historica, Második osztály: írók”, VII. köt. Kiad. Kazinczy Gábor. Pest, 1863, 85 (= Illésházy, 1863). Nicolaus Istvánffy: História Regni Hungáriáé..., ed. novissima. Viennae-Pragae-Tergesti, 1758, lib. XXXII, 463 (= Istvánffy, 1758). Benda Kálmán: „Giovanni Marco Isolano gróf ezredes feljegyzései a magyarországi török háborúról, 1594—1602”. Hadtörténelmi Közlemények, 30 (1983), 4, 670 (= Benda, 1983). A Kanizsa alatti török táborba október 6-án vonultak be. Cerwinka, Günter: Die Eroberung der Festung Kanizsa durch die Türken im Jahre 1600. In: Innerösterreich 1564—1619. Im Auftrag der Steiermärkischen Landesregierung herausgegeben im Zusammenhang mit der Ausstellung „Graz als Residenz-Innerösterreich 1564-1619”. Redigiert von Alexander Novotny und Berthold Sutter. Graz, é.n., 409-511. Joannea. Publikationen des Steiermärkischen Landesmuseums und der Steiermärkischen Landesbibliothek, Bd. III. 465, 129. jegyz. (= Cerwinka, é.n.)

228