Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

számított. A harmincéves, majd a spanyol örökösödési háborúban mindkét eljárást használták.34 A Rákóczi szabadságharccal szemben Bécs az ismert kulcsok szerint a katonai és a diplomáciai tervek védettségére s az ellenfél hasonló szándékainak megfejtésére egyaránt nagy gondot fordított. Eger, Buda Szeged, Kassa, Várad, Arad, Pétervárad, Szatmár császári várparancsnokai rejtjelekkel leveleznek.35

A kora újkori magyar információs rendszerről nincs rendszerezett feltáráson alapuló áttekintés. Ennek ellenére a szórványos adatok arra vallanak, hogy rendkívül jelentős helye volt a magyar politikában. Csábító lenne ezt úgy magyarázni, hogy minden nyomorúság ellenére a magyar gyakorlat is lépést tartott a nemzetközi és a Habsburg udvar hírközlési rendszerével. Ez azonban megtévesztő lenne.

A Királyi Magyaroszágon is kialakul a hivatalos, professzionális tájékozódás. A nádori, országbírói, báni és a kancelláriai hivatalok, miként az egyházak, a helyi hatóságok ugyancsak megszervezték a maguk információs rendszereit. Kialakult gyakorlat lett, hogy miként a követek, úgy a kerületi főkapitányok és a bánok ellátásába is beleszámították a kémek költségeit. Zrínyi Miklósnak, mint Horvátország és Szlavónia és Dalmácia bánjának évi 600 rajnai forint járandóságot biztosított a király a kémek fizetésére, s ezt Szlavónia hadi vagy rendes adójából rendelte el, hogy fedezzék. A hiányt pedig a hadipénztárból kellett az uralkodó döntése szerint kiegyenlíteni.36 Pálffy István, a dunáninneni kerületi és bányavidéki vég vidéki főkapitány (1626- 1644) csupán Buda megfigyelésére állandó őrhely szolgálatot rendszeresített. Ezek a kis őrhelyek úgy is működtek, mint alkalmi felderítőket, kémeket kiküldő és híreket begyűjtő állomások. Rendszeresen tudósítottak a török Buda életéről, a basákhoz érkező követekről, tanácskozásokról, az esztergomi, váci, hatvani, egri,szolnoki őrségek mozgásáról. Gyakoriak az olyan általános közhangulatot jellemző tudósítások is, mint Gyöngyösi Nagy János Nógrád- ban 1631 április 13-án kelt írása: tíz napja a budai vezérhez senkit be nem eresztenek, azt mondják, hogy beteg “magok között igen csendességben vadnak s Rákóczit (I. Rákóczi György fejedelmet) igen nem szeretik, szidják s félnek csalárdságától s azt mondják abból is megh mutatta, hogy nem igaz a Török Császárhoz, hogy ... a keresztény rabokat elvitte tőle.”37 Pálffy a kato34 Thompson, J. W. - Padover, S. K.: Secret Diplomacy. Espionage and Cryptography. New York, 1963 - Carter, 1964, i. m. - Tapié, V. L.: La France de Louis XIII et de Richelieu. Paris, 1965 (2. ed.)

35 Claves Germanicae ex Szakmár Clavis Generalis á Glöckelsperg cum Bellico consilio 1704, Bellicum Clavissa - a A fejlődés sorrendjébe állítva közli. Révay Zoltán, i. m. 91-93

36 Idézi: Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós 1620-1664. Budapest, 1896,1, 265.

37 Slovenskÿ Narodnÿ Archív Bratislava, Pálffy levétár. Arm VIII. Lad. 11. Fase. I. föl: 155.

23