Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
DÁVID GÉZA-FODOR PÁL: Oszmán hírszerzés Magyarországon
Károlytól, aki Spanyolország királya, olyan hír jött, hogy clegyőztem a francia király seregét,11 s te is gyújts össze annyi katonát, amennyit csak tudsz, (mert) Hiziriljász napjáig11 12 magam is oda jövök>.13 Midőn megkérdeztük, hogy „Ferdinándnak mi a terve s az elgondolása”, válaszában azt mondta: „Ha testvére, Spanyolország királya csakugyan eljön, akkor ő Esztergom és Székesfehérvár ellen akar menni.” Midőn megkérdeztük, hogy „ezt a hírt kitől hallottad”, válaszában azt mondta: „A Thamóczy András (Tamoci Andrad)14 nevű bég egyik rokonától hallottam, aki otthonról jött.” Midőn megkérdeztük, hogy „hol van az említettnek a háza”, válaszában azt mondta: „Nem tudom.” Vallotta [még], hogy „az összes alamán és cseh tartományok bégjei december hó elején összegyűltek Pozsony várában, s hogy az említett bégek között a nevezett Ungnád is ott volt mint Ferdinánd helyettese (kaimmakam), [s] egymás között úgy határoztak, hogy mindenki a saját erejének megfelelően Hiziriljász napjáig seregével álljon készen és felszerelve.”15 2. [1548 január-február]16 A Mihály nevű pribék beszámolója, melyet a budai beglerbég küldött17 istanbul, Topkapi Sarai Müzesi Ar§ivi, E 4893 [A pribék] ezeket a híreket hozta: A bécsi király18 Pozsonyba jött, összes bégjével tanácskozott,19 majd onnan felkerekedve Bécs felé indult. Bécsből aztán Linzbe ment, hogy találkoz11 Első pillantásra Károly 1544. évi sikereire gondolnánk, midőn a Mame folyónál átkelve, Párizs felé nyomult. Valószínűbb azonban, hogy a schmalkaldeni szövetség ellen Mühlbergnél 1547. április 24-én aratott győzelméről van szó. 12 Április 24. 13 Ilyesmit 1547-ben V. Károly nem ígért, csak 1545 tavaszán. Feltehetőleg később is szállingóztak ilyetén kósza hírek Magyarországon. 14 Komáromi naszádoskapitány volt 1545-1552 között: Pálffy G.: i. m., 284. 15 Feltehetőleg az 1547. évi nagyszombati országgyűlés forog szóban, ahol nem Ungnad, hanem Várday Pál és Niklas Graf zu Salm képviselte Ferdinándot. Fraknói Vilmos: Magyar országgyűlési emlékek... II. (1546-1556). Bp., 1876. 95. skk. 16 Az iratot - sok egyéb információ mellett - a Perényi Péterre vonatkozó közlések alapján datálhatjuk 1548 elejére. A hírek jó része természetesen az előző hónapok - durván 1547 második felének - eseményeit összegzi. 17 1548 január végéig még Jahjapasazáde Mehmed gyakorolta a budai beglerbégi funkciót, jóllehet a legújabb adatok szerint utódját, Kászimot már 1547. december 15-én kinevezték. Dávid Géza: Kászim vajda, bég és pasa. Keletkutatás, 1996 tavasz (megjelenés alatt). Ha a levél februárban kelt, akkor Kászim pasa küldte a Portára. 18 I. Habsburg Ferdinánd magyar király. 19 Valószínűleg ezúttal is az 1547 decemberi nagyszombati országgyűlésről van szó, ahol Ferdinánd - mint láttuk - nem jelent meg személyesen. 200
