Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)

művé. Nyomtatott hírlevelekben pedig már március 19-i grazi hírek alapján tudósítottak, hogy megérkezett a regensburgi staféta Zrínyihez is, hogy az uralkodó engedélyezte Kanizsa ostromát.20 Zrínyi szándékainak ilyen egyértelmű publicitása nyilvánvalóvá teszi, hogy — miként arra az újságok, és ezzel párhuzamosan a követjelentések sokszor utaltak is -, valóban Zrínyi Miklós saját kezű levelei, és közvetlen környezetéből származó jelentések a híradások alapjai, ám mivel a kiadványok általában sűrítik az értesüléseket, nehéz pontosan rekonstruálni egy-egy Zrínyihez köthető levelet.

Az újságokból kiolvasható hírek értéke a különféle információs hálózatok összegzésében rejlik, hiszen a hivatalos jelentések mellett a nem hivatalos értesülések is megjelentek, így kereskedők, pozsonyi, soproni polgárok beszámolói, vagy éppen a császári udvarról szállongó hírek. Értékes híreket képviselnek a nyomtatott információk egy-egy időszak rekonstrukciója kapcsán, ugyanis egyidejűleg közöltek több különböző helyszínre, eseményre vonatkozó értesüléseket, minden fontos változásra és várható fordulatra előre ráirányítva a figyelmet. 1664 májusában a török háborúról regensburgi, bécsi, grazi, pozsonyi, nyitrai, kanizsai, szatmári értesüléseket tettek közzé. A kanizsai ostrom tényleges megkezdése körüli hosszas huzavona a követjelentések mellett21 a korabeli hetilapokban és nyomtatott hírlevelekben is hűen tükröződik. Március végén és április elején a felső-magyarországi és erdélyi hírek mellet többször hírt adtak Kanizsa ostromának előkészületeiről,22 ám a béketárgya20 App.H. 922. (UBM Hist. 4018/11) „Relation von zweyer Türkischen Partheyen Niderlage bey Schintau und anderswo auch wasmassen, auf Keys. Majest. Ordre Herrn Grafens Serini Vorhaben ist, die Vestung Canischa zu belagern, nebenst anderen denckwürdigen Sachen. M. Martius A. 1664.” A március 17-i nagyszombati hírek kivételével, illetve VII. Sándor pápa és a török császár közös családfájával kiegészítve az előbbi kiadvány híreit jelentette meg: App.H. 915. „Relation Baum oder Stamm der Blutfreundschafft, Alexandri dieses Namens des Siebenden heutigen Pabst, mit Achmete Ottomannico heut zu tage der Türcken Käyser”. Az újságokban általában a régi kalendáriumot használták, illetve egyszerre adták meg a régi és az új szerint az időpontot. Zrínyi Miklós március 28-án értesült a császári döntésről. Perjés Géza 1965. 356. Uő. 1989. 76. Vö. Zrínyi Petretics Péternek küldött március 28-i levele. Csapodi Csaba: Kiadatlan Zrínyi-levelek ItK 1962 752-753. Esterházy Pálnak március 28- án küldött levele. Csapodi Csaba-Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós Összes Művei. 2. Levelek. Bp. 1958. 350-351.

21 Jenucourt április 16-i és 25-i jelentésében is egyértelműen a bécsi udvar nemtörődömségével magyarázza, hogy az ostrom előkészületek lelassultak és a kedvező előnyt elvesztették. Jeucourt 1989. 110-111. Andreas Neumann is az ostromló eszközök hiányáról írt, de nála az újságokhoz hasonló módon szerepel egy március végi roham híre is. Neumann 1881. 133.

22 UBM Hist. 4018/13 „Relation Von Kriegs-Verfassungen beydes der Christen und Türken auch von einem scharfen bey Canischa vogegangenen Scharmüzel und wasmassenes zu Klagenfurt in Karten Kom geregnet davon Meschen und Vieh satt und fett worden. M. Martius und April. A. 1664.”

90