Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)
nik, hogy Nándorfehérvárról is folyamatosan küldhették az információkat, mert többször jelentettek meg onnan származó - bár eltérő hírértékű - információkat, így a Mercurij Relation 13. számában Nándorfehérvárról érkezett értesülések alapján arról számoltak be, hogy a török szultán és a tatár kán személyesen vonul hadba, hiszen - miként erre később is visszatértek - nagy háború várható. Az újságokba természetesen nem közvetlenül kerültek ezek a hadszíntérről érkező jelentések, hanem egyfajta hű lenyomatként őriztek meg a hadi jelentésekben továbbított kémektől, hódoltsági parasztoktól származó információkat. Komáromból a budai csapatok mozgásáról, míg Győrből elsősorban az esztergomi törökökről tettek közzé információkat a hetilapok forrásmegjelölései szerint. A Kriegsarchivban a hadi jelentések jórészét selejtezték, a követjelentésekbe sem kerültek be ilyen vonatkozású információk, így a nyomtatott hírek között különösen nagy számban őrződtek meg ilyen típusú értesülések. Bár hozzá kell tenni, hogy a nagyobb összecsapások közötti időszakos nyugalomban kerültek nyilvánosságra nagy számban a legalsó szintű informátorokra utaló hírek. Jóval ritkábban, ám annál hangsúlyosabban tettek közzé diplomáciai vonatkozású értesüléseket is a törökökkel kapcsolatban. A konstantinápolyi követ jelentései nemcsak Bécsből, hanem bizonyos értesülései Komáromból is kikerültek. A komáromi főkapitány, Adolf von Puchaim szerepét a magyarországi hírekkel kapcsolatban is ki kell emelnünk: név szerint legtöbbször őt nevezik meg az újságokban 1663-64-ben a hivatalos jelentések forrásaként.18 A sajátos magyarországi helyzetkép nemcsak hadi vonatkozásban rajzolódott ki a hetilapok hasábjain 1664 kora tavaszán, hanem arra is utaltak a kiadványok előbb burkoltan, majd pedig például a Mecurij Relation müncheni hetilap 15. számában március 18-i varasdi és soproni hírek között nyíltan is, hogy Zrínyi csak az uralkodó engedélyére vár, hogy Kanizsa ellen vonulhasson, mielőtt még a törököknek sikerülne készleteiket feltölteni és utánpótlást biztosítani, hiszen Zrínyi kémei a kanizsaiak kedvezőtlen kilátásairól számoltak be. Tehát már jóval az uralkodó engedélye előtt széles körben ismertté vált a birodalomban, hogy Zrínyi Kanizsa ostromára készül,19 bár a március 18-i császári engedélyt a hetilapokban csak március 25-i grazi hírek teszik egyértel18 G. Elényi Nóra: A 17. századi közvéleményformálás és propaganda Érsekújvár 1663-as ostromának tükrében. Aetas 1995/1-2. 113. 19 Az 1664 tavaszán Regensburgban a birodalmi gyűlésen tartózkodó Andreas Neumann brandenburgi követ szintén ír február 25/március 6-i jelentésében Zrínyi a Hadi Tanácsnak ismertetett Kanizsa ellen irányuló tervéről. Marczali Henrik: Regeszták külföldi levéltárakból. Történelmi Tár 1881. 132. Jeucourt Bécsbe küldött francia megbízott április 9-i levelében erősíti meg a hírt. Molnár Sándor másolatai. Ford. Bíró Péter, Dickman Márta, Hardi Gábor, Tóth Réka, Vizi Katalin. Zrínyi-dolgozatok VI. Szerk.: Kovács Sándor Iván. Budapest, 1989. 108-110. Vö. Bíró Péter: A Francia Külügyi Levéltár Zrínyi Miklósra és az 1663-64. évi hazai eseményekre vonatkozó iratai. Zrínyi-dolgozatok VI. 1989. 63-75. 89
