Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)

napossá vált Európában. Már nemcsak időszakos kiadványok tették nyilvánossá az információkat, hanem egy folyamatosan és jól működő mechanizmus gyűjtötte össze és tette közzé a világ híreit közérthető és hozzáférhető formában. A hírek már nemcsak utólagos összefoglalásokban jelentek meg, hanem az újságok részletesen, gyorsan és pontosan, a történtekkel egy időben számoltak be az eseményekről.5

A harmincéves háború után már egy minőségileg más, többfunkciós hírterjesztő mechanizmus kezdte meg újfent mind nagyobb arányban megjelentetni a korabeli sajtóban a magyarországi török elleni küzdelem híreit. A hetilapok híradásai mellett növekvő számú külön kiadvány és röplap adott tájékoztatást az erdélyi és magyarországi eseményekről, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem tetteiről, Louis de Souches császári hadvezér hadmozdulatairól, vagy éppen 1661-től Zrínyi-Újvár építéséről.

Az 1663-64. évi magyarországi török háború nemcsak katonailag tekinthető a törököt kiűző későbbi felszabadító háború erőpróbájának, hanem a tájékoztatási hálózat és a propaganda működtetésében is egy nagy háború előkészületei rekonstruálhatók.6 Hiteles, naprakész és érdemleges értesülések tömegét tették közzé a különböző sajtóorgánumok. E hatalmas, adatgazdag híráradatot politikai tényezőként is figyelembe kellet venni, mint ahogy használni is lehetett. A 17. század közepére ismét időszerűvé váló török elleni háború iránti igény a korabeli újságirodalomban is tükröződött. A birodalmi politikában egyre inkább előtérbe kerülő nemzetközi összefogás lehetősége a békepárti császári udvar érdekei ellenére növekvő jelentőséget kapott a korabeli publicisztikában. S a magyar főméltóságok és az erdélyi fejedelmek török elleni háborút sürgető politikája is kirajzolódott a korabeli újságkiadványokban.

Az 1660-tól megfigyelhető folyamat - a magyarországi hírek növekvő megjelentetése a korabeli újságokban - a nyílt háború kitörésével, a nagyve- zíri seregek magyarországi támadásával válik igazán széleskörűvé és nagy

5 A téma szerteágazó nemzetközi szakirodaimáról: G. Elényi Nóra: Az 1663-64. évi magyar- országi török elleni háború a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt. Kandidátusi értekezés. Kézirat Bp. 1997.

6 Az 1663-64. évi magyarországi török elleni háború jelentőségéről: Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. 694-774. Perjés Géza 1965. Uő.: Zrínyi és az 1663-64-es nagy török háború. In: Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Sajtó alá rendezte, fordította: Iványi Emma, Bev. és szerk.: Hausner Gábor. Zrínyi Könyvtár III. Főszerk.: Klaniczay Tibor. Szerk. Kovács Sándor Iván. Bp. 1989. 25-99. Nemzetközi jelentőségéről, a propaganda szerepéről: R. Várkonyi Ágnes: Török világ és a magyar külpolitika. Budapest 1975. Uő.: Európa Zrínyije. ItK (100) 1996. 1-39. Uő.: Apafi-Zrínyi-Comenius. (Erdély a nemzetközi török háborúban 1663-1664) In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének 80. évfordulójára. Szerk.: Kovács András-Sípos Gábor-Tonk Sándor. Erdélyi Múzeumi Egyesület. Kolozsvár 1996. 502-524.

85