Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
G. ETÉNYI NÓRA: Magyarországi ostromhírek az európai sajtóban (1663-1664)
STUDIA AGRIENSIA 20, 1999 G. Etényi Nóra MAGYARORSZÁGI OSTROMHÍREK AZ EURÓPAI SAJTÓBAN (1663-1664) ABSTRACT: Nora G. Etényi: News on Hungarian Sieges Published in the European Press (between 1663-1664). From its outbreak news of the war against the Turks in Hungary aroused great international interest. As a result of the information revolution which took place in the seventeenth century, news was able to spread throughout Europe on what was already a constant and smoothly running mechanism. By the time, in the 1660s, when the war against the Turks had reattained a position of newsworthiness military events were preceeded by dozens of publications proclaiming their imminence. Thus, the Turks were able to foresee the issuing of the royal licence on the basis of the military and diplomatic reports they had on Kanizsa’s encirclement. From the moment the siege started the weekly papers, leaflets and printed declarations provided the siegers with a stream of information about the sieged’s cannon positions, their spies’ reports and the state of their provisions. The original military reports, the engineering corps’ drawings and the siege diary all point to the fact that the contemporary newspapers provided broad swathes of Europe with reliable and informative information about the events going on in Hungary. 1660 nyarán megjelent egy német nyelvű, metszetekkel illusztrált, ám kézzel írott betűkkel szövegezett röplap. A kép egyik részén a váradi vár látható, körülötte a török ostromló tábor sematikus rajza, a másik részén pedig a tűzzel borított, török kézen lévő kanizsai vár.1 A röplapon - a szöveg kis terjedelme ellenére - a Magyarország, Erdély, valamint a morva, cseh és sziléziai területek kulcsaként bemutatott Várad elestének legfontosabb mozzanatairól számoltak be körültekintően. így fontos előzményként kitértek II. Rákóczi György Kolozsvár melletti vereségére és sebesülésére, majd - mint írták - 1660. június 6-án reggel 5 és 6 óra között bekövetkezett halálára. Magát az ostromot nem részletezték, csak összegezték: Ali pasa hadierejével és mintegy 50 000-es fős seregével 1 1 Österreichisches Nationalbibliothek Flugschriftensammlung 1660/2 A metszet szöveg nélkül: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok (MNM TKCS) 626 T Vö.: Cennerné Wilhelmb Gizella: A kanizsai vár metszetábrázolásának típusai. In: A nagykanizsai Thúry György Múzeum Jubileumi Emlékkönyve (1919-1969) Nagykanizsa 1972. 73. Uő.: A Zrínyi-család ikonográfiája. Budapest 1997. 145. D 105 83
