Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

A szultán fogadja a követet

Költ Fogarasban 11. Mártii 1671. Kegyelmed jóakaratú barátja Apafi Mihály". A levél végén P. S.-ban felkéri az agát, hogy „a jenei vitézeinek parancsolja meg ne bolygassák s ne károsítsák a szegény népet, mert azok a jobbágyok is a császár népe. ” Ugyanazon a napon a temesvári pasát is értesíti a gyűlésről és annak határozatáról.19

Amhett főbég írja 1671. Május 14-én Karánsebesről Apafinak: „...Ha Nagyságod ír a portára, nekem is adja értésemre, hogy tudjam mit írt oda, hadd egyezzenek meg a levelek. ”

Jellegzetessége a levelezésnek a levél bevezetőjében és a végén olvasható jókívánság. A fenti levélen ez olvasható: „Ezek után adja Isten az szomszéd- ságos szeretet közöttünk legyen állandó. Karánsebes 1671. die 16 május. Nagyságod igaz jóakarója Amhett. ”

Apafi eleget tesz Amhett kérésének, a portára küldött levelének a lényegét megírja Karánsebesre a főbégnek, akitől ezt a választ kapta: „Kegyelmetek levelét megolvastuk, szóval és világosan a dolgot megértettük, újat nem tu19 Szilády Áron és Szilágyi Sándor: Török-magyarkori államokmánytár I.-VII. kötet. Körös város számadáskönyve Regestrum Renovatum. VII. kötet 12-13. o.

74