Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon
mókát már korábban is több alkalommal hoztak,87 ezúttal azonban ennek tényleges megvalósítását több területen még a diéta idején sikerült az uralkodótól kieszközölniük. Ezen legjelentősebb eredmények közé többek között éppen a postaügyben bekövetkezett alapvető változásokat sorolhatjuk. II. Fer- dinánd ugyanis még Sopronban július 9-én kiadott rendeletében Bornemisza Istvánt nevezte ki pozsonyi postamesterré,88 ami az önálló magyarországi főpostamesterség felállítását jelentette. Mindezzel egyidejűleg pedig - a dunántúli posták egy részének kivételével - az uralkodó a magyarországi posták ellenőrzését végleg a pozsonyi Magyar Kamarára bízta. Azaz ettől kezdve a 17. század utolsó évtizedéig a magyarországi postákat többnyire magyar tisztségviselők magyar nyelvű rendeletek kibocsátásával irányították egy hazai kormányszerv, a Magyar Kamara vezetése alatt, és ezek ügyeibe az udvari postamesternek és a Haditanácsnak a korábbiaktól eltérően gyakorlatilag már semmiféle beleszólása nem volt. Mindez ugyan a magyar rendek számára valóban komoly eredményt jelentett, reálisan értékelve azonban a helyzetet, Bécs számára nem jelentett különösen nagy veszteséget, sőt bizonyos tekintetben nyereség volt, hiszen a számos magyarországi feladat közül egy olyannak jelentette a tehermentesítését, amelynek ellátása csak igen komoly szervezési munkával, kiváló magyarországi helyismerettel és nem utolsósorban jelentős kiadásokkal volt lehetséges. Az egyedüli vesztesek valójában a Paar család tagjai voltak, akiknek a magyarországi posták irányítása és ezzel összefüggésben Duna-medencei gazdasági és egyéb kapcsolatrendszerük kiépítése minden bizonnyal igen komoly anyagi előnyökkel járt együtt. Nem véletlen, hogy a 17. század végén az akkor éppen számukra kedvezőbb politikai viszonyok közepette ismét megpróbálkoztak a magyarországi postaügy irányításának és ellenőrzésének visszaszerzésével. Kutatási lehetőségek a magyarországi posta történetében A fentiekben elmondottak ellenére egy modem postatörténeti összefoglalás - legalább a 16-18. századra vonatkozóan - több mint fél évszázad elteltével mindenképpen szükséges lenne, hiszen időközben olyan új forráskiadványok, feldolgozások és tanulmányok láttak napvilágot német, osztrák és horvát részről egyaránt (itt elsősorban a német Dallmeier, az osztrák Wurth és a hor87 Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici) 1608-1657. évi törvényczikkek. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Bp., 1900. 198-199. Vö. még 1608: k. e. 10. te. Uo. 14-15. stb. 88 Hennyey V: A magyar posta története i. m. 89-90. 58
