Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma
A rejtjel táblázatok arról tudósítanak, hogy a szám-, jel- és névkódokat szigorú rendszer szerint kialakítva alkalmazták. Ismerték a korra jellemző valamennyi módszert. Használták a legegyszerűbb megoldást, azt hogy a betűket számokkal helyettesítik, és a bonyolultabb eljárásokat, hogy ugyanazt a nevet, fogalmat, szövegrészt rendszer szerint különböző számokkal jelölik. Egy valószínűleg már Zrínyi Miklós _ halála után használt rejtjeljegyzék szerint például: Zrínyi Péter = 169, 170, 171, Eger = 334, 335, 336, a Császár = 76, 77, 78, a francia király =79, 80, 81. Használták a legbonyolultabb üzenetközvetítést is, különböző névkódokkal és jelekkel, esetleg kihagyásokkal vagyis semmit nem jelentő jelek beiktatásával titkosították az írást. Például: Montecuccoli = Xenophon, Rex Galliae = Alexander. Továbbá: Buda = Regi Seb, Szatmár = Rongyos, - Kálló = Puszta, - Ónod = Batorságh, Eger = Nagy Iga, Patak = Kedves hely, Várad = Kárvallas, Muraköz = Éles kard, Török Nemzet = Viperák, Konstantinápoly = Puhasagh, Az Korona = Angliay Ajándék, Moguntius (János Fülöp a Rajnai Liga elnöke) = Atya, Franciay király = Factor, Erdélyi Fejedelem = Nagy reménségh, Tatár orszagh = Rettentő, Császár őfelsége = Jót Tehetetlen, Baan Uram= Szabadító, Palatínus = Pater familias, Palatinusné = Mater Militiae, Francia Pleni- potenciarus = kívánt vendegh.52 A jelek szerint: a Római Pápa = K, a Római Császár = +, a Francia Király = ±, Moguntius = -(fr Velenczések = O.53 A szövegek rejtjeleinek beazonosítása körültekintő vizsgálatot, beható ellenőrzést kíván, és alapvető feltétele a megértésének. Ma még nem tudjuk, hogy a végvárak szűkebben értelmezett tájékoztatási rendszerében milyen részt kapott a rejtjelezett információ. Az általunk ismert tabellák alapján valószínűsíthető, hogy az országos politikai szinten a várakról is rejtjelekkel tájékoztatták egymást a beavatottak. Egy feltehetően 1664-1665 között használt, 1421 tételt tartalmazó numerikus rejtjeljegyzék együtt tartalmazza az országos és nemzetközi politika rejtjeleit a végvárakra vonatkozókkal, a hadi élet kulcsszavait a diplomáciai kapcsolatokat jelzőkkel.54 Néhány kiragadott példa: Buda = 886, Canizsa = 968, Comarom = 965, CsakTomya = 956, Eszergom = 1084, Érsekújvár = 1114, Győr = 1186, Murány = 1663, Munkács = 1665, Szigetvár = 2007, Végház = 2186. 52 Kódolt rejtjeljegyzék: MOL P-659 Teleki lt. Missilis osztály 51. es. föl: 31-32. 53 Uo 1066. 54 Bécs, Haus-Hof und Staats Archiv, Hungarica Specialia 327, Konv. D. Varia (No 4) föl 4-12. A szókészlet általában széleskörű nemzetközi tájékozódásra és háborús visszonyokra utal. Időkereteit meghatározó tételekről: „Ferdinánd” császár szerepel, Lipót hiányzik,de lehet, hogy a „Habsburg”, esetleg a „császár” kódja fedi. Mivel fel van véve „Zrínyi Péter” és „Zrínyi Miklósné”, valószínű, hogy a „Bán Úr” Zrínyi Miklóst fedi. A jegyzék használatának idejére utal „Lippay György” neve, továbbá hiányzik Vasvár, de fel van véve a „Békességh” és „Szentgotthárd,” nagy hangsúly esik Muraközre („Muraköz, Muraközben, Muraköziek”), Velencére („Velencések, Velence, Velencében”). Kritikai feldolgozására külön tanulmányban térek vissza 29
