Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

Indokolt tehát a kérdés, ha ennyire tisztában voltak a hírkezelés technikájá­val, ha kialakult, intézményes csatornák szolgálták tájékozódásukat, miért kellett nagymértékben mégis rejtjeles hírközléshez folyamodniok? Okaira csak vázlatosan utalhatunk. A királyságbeli információs rendszer­nek igen sok fogyatékossága volt. Sem a Királyságnak,sem a Fejedelemség­nek nem volt nyomtatott újságja. A kalendárium, bár rengeteg információt kö­zölt, a magyar nyelvű újság hiányát nem tölthette be. A nyomtatott újság és a bizalmas tájékoztatás feladatait egyaránt kézzel írott szövegek, úgynevezett hírlevelek látták el. A hírlevelek használói tudták, mi a minőségi különbség a „hír érkezett” és a „fülheggyel hallott hír” között. Idővel külön hírlevél-mű­fajok alakultak ki. Gyakoriak a magánleveleknek álcázott fontos jelentések, a szerelmes szavakkal leplezett kémlevelek és esetleg rokoni meghívásokba rej­tett hadi tudósítások. Nemegyszer összemosódnak az általános tájékoztatást szolgáló hírlevelek és a beavatott közlések. A korszak szinte tobzódóan gaz­dag magyar hírlevél kultúrája nem csupán a nyomtatott sajtó hiányának áthi­dalását szolgálta. Elterjedése nem is csupán az archaikus közállapotokból kö­vetkezett, mint ahogy korábban véltem.43 Nyomtatott sajtóval ellátott terüle­teken is megjelennek a kézzel írott újságok, részben azért, hogy a helyi igé­nyeket kielégítsék, részben pedig, hogy megkerüljék a hatalmak ellen­őrzését.44 A hírlevelek előnye volt, hogy nem estek a preventív cenzúrának tekinthető uralkodói jog, a privilégia impressoria alá,amely nem nyomdai engedély, de védelmet nyújtott az utánnyomás, az információ eltulajdonítása ellen. Mivel anyagi érdekekbe vágott, nagy érték volt a hír, pénzt ért, a kedvezmény jelen­tős előnyökkel járt. Alakíthatta a közvéleményt az államhatalom érdekei sze­rint megfogalmazott híreivel. A kézzel írott hírlevelet azonban nem lehet ellenőrzés alá fogni. Sem a postán, sem a külön utakon küldött levelek elfo­gására rendszeresített különböző eljárások nem bizonyultak elég eredményes­nek. A hírlevelek áttörték, megkerülték az akadályokat, mégsem közvetíthet­tek biztonságosan bizalmas információkat. Visszajelzésük bizonytalan volt és nehezen ellenőrizhető. A tájékoztatás forgalomában kulcspozíciót betöltő pos­tamesterek például több példányban másolták az átfutó híreket és mint „hírcé- dulák”-at bocsájtották áruba. Az abszolutista államok mindent megtettek, hogy érdekeiknek megfelelően kézben tartsák a hírforgalmat és a tájékoztatást. A Habsburg uralkodó közpon­tok, Prága és Bécs vagyonokat költöttek propagandára. A tizenötéves háború 43 R. Várkonyi Agnes: Búcsú és emlékezet i. m. 5-9. 44 Tautscher - Gerstmeyer, Doris: Die geschriebenen Zeitungen des 18. Jahrhunderts. Wien, 1982. Csapodi Zoltán hívta fel rá a figyelmemet. Vö: Csapodi Zoltán: A Thököly felkelés visszhangjai, m. 146—147, 164. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom