Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KEREKES DÓRA: Adalékok az 1545. évi fegyverszünet megkötésének körülményeihez

tésének körülményeiről is születtek már munkák1. Szeretném azonban ezeket a műveket, lehetőségeimhez mérten kiegészíteni, s bizonyos mértékben érthetőbbé, pontosabbá tenni. Mielőtt azonban ténylegesen rátérnék a tárgyalásokra, úgy gondolom, szükséges, hogy a fegyverszünetet megelőző eseményekről is szóljak.

1544. szeptember 18-án I. Ferenc francia uralkodó és V. Károly spanyol király és német-római császár megkötötték a több évtizedes háborúzást lezáró crépy békét. Ennek a megállapodásnak az egyik része abból állt, hogy a két uralkodó közös követséget küld a Portára, amelyet az V. Károly által óhajtott fegyverszünet tárgyalásaival bíztak meg. I. Ferenc - politikai helyzetéből adódóan - közvetítőként lépett fel a két fél között. Franciaország már régebb óta különleges helyzetben volt a Portán a többi európai hatalomhoz képest2.

1 Castelot, A.: Francois Ier, Paris, 1931.; ChesneauJ.: Le voyage de Monsieur d’Aramon, ed. M.Ch.. Schefer. Paris, 1887.; Comte de Saint-Priest, M.le: Mémoires sur l’ambassade de France en Turquie 1525-1770., ed. Ch. Schefer, Paris, 1877.; Jacquart, J.: François Ier, Paris, 1981.; Lemonnier, H.: Les guerres d’Italie. La France sous Charles VIII, Louis XII et François Ier. In: Lavisse, E.: Histoire de France. V/L, Paris, 1903.; Lemonnier, H.: La lutte contre la maison d’Autriche. La France sous Henri II (1519-1559). In: Lavisse, E.: Histoire de France. V/2., Paris, 1904.; Nicolay, Nicolas de: Dans l'empire de Soliman le Magnifique, ed. M.-Ch. Gomez-Géraud et S. Yérasimos, Paris, 1989.; Petritsch, E.D.: Beiträge zur Diplomatie Ferdinands I. an der Hohen Pforte. Das Gesandtenwesen 1545-1547. Prüfungsarbeit am Institut für Österreichische Geschichtsforschung, Msch. Wien, 1977.; Rieger, G.: Die Einbeziehung der Osmanen in das abendländische Staatensystem. König Franz I. von Frankreich, Sultan Soliman u. die Habsburger. Phil. Diss., Göttingen, 1928.; Török Pál: I. Ferdinand konstantinápolyi béketárgyalásai 1527-1547., Budapest, 1930.; Ursu, J.: La politique orientale de François Ier 1515-1547. Paris, 1908.; Vindry, F.: Les ambassadeurs français permanents au XVIe siecle, Paris, 1903.

2 A témához a fentieken kívül még: Brandi,K.: Kaiser Karl V., I—II., szöveg: München, 1942., források, München, 1941.; Bucholtz, F. B. von: Geschichte der Regierung Ferdinands des Ersten, I-IX., Wien, 1831-38.; Cardaunus, L: Von Nizza bis Crépy. Europäische Politik in den Jahren 1534—44, Rom, 1923.; Castelot, A.-Decaux, A.: Face a Charles Quint: 1524-1559. Paris, 1987.; Hochedlinger, M.: Die französisch-osmanische “Fremdherrschaft” 1525-1792. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 102 (1994) 108-64.; Kellenbenz, H.: Zur Problematik der Ostpolitik Karls V. In: Karl V. Der Kaiser u. seine Zeit, hrsg. P. Russow u. F. Schalk, Graz, 1960. 118-37.; Kohler, A.: Das Reich im Kampf um die Hegemonie in Europa 1521-1648., München, 1990.; Lutz, H.: Kaiser Karl V. u. das Reich. In: Frankreich u. das Reich im 16. u. 17. Jahrhundert, Göttingen, 1968., 7-19., 53—55.; Neck, R.: Diplomatische Beziehungen zum Vorderen Orient unter Karl V. In: Mitteilungen des Öster- rechischen Staatsarchivs 5 (1952) 63-86.; Petritsch, E.D.: Die Diplomatischen Beziehungen Ferdinands mit den Osmanen. Techniken und Probleme. In: Sigismund von Herberstein, hrsg. G. Pferschy, Graz, 1989., 89-99.; u.o.: Regesten der Osmanischen Dokumente im Österreichischen Staatsarchiv. I.köt. (1480-1574)., Wien, 1991.; Schaendlinger. A. C.: Die Schreiben Süleymans des Prächtigen an Karl V, Ferdinand I. und Maximilian II. aus dem Haus-, Hof- und Staatsarchiv zu Wien, Wien, 1983.; u.o.: Die osmanisch-habsburgische Diplomatie in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. In: The Journal of Ottoman Studies 4 (1984) 181-96.

258