Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma
kell gyűjteniök, s a nemzetközi hatalmi viszonyokról is frissen kell tájékozód- niok. Mivel pedig szuverén államhatalmi szintű döntések lehetőségével nem rendelkeznek, az információ második része, a válasz sokszor hiányzik, vagy egyoldalú, szűk körű. A kialakuló magyar tájékozódási rendszerben az információ második része csonka. Szembetűnő változás az aktív politika kibontakozásával figyelhető meg. Az ország védelmét, megőrzését, átmentését, az államiság szuveneritását, a törököt kiűző háború kezdeményezését,vagy a túlélés minden áron történő biztosítását célzó politikával járt az információk fokozott védelme és a rejtjelezés nagyfokú kifejlődése. Rejtjelek „Olyanokat újon, Felséged (de ne titkos írással) amelyekről azt akarja, hogy megtudják a törökök” - közölte 1540 decemberében, I. Ferdináddal követe Laski Jeromos Konstantinápolyból miután kiderült, hogy a császárnak küldött bizalmas levelét meghitt embere egyenesen átadta a Szulejmánnak.31 Beszédes tájékoztatás ez a néhány sor az információk védelméről. Kiderül, hogy milyen körmönfont módszerekkel tévesztik meg az ellenfelet. Az oszmán birodalom hírszerző technikája semmivel sem maradt el a keresztény világétól; beépített emberek, alkalmi felderítők, fizetett kémek, népcsoportok és - ami nagyon lényeges - szövetségi megállapodások szolgálták a hatalmas birodalom bonyolult tájékozódását.32 Laski leveléből is egyértelműen kiderült, hogy Ferdinánd rejtjeleit megfejtették. A Habsburg kormányzat a központi hatalom kiépítésétől kezdve használt rejtjeleket. I. Ferdinánd kora színvonalán szerkesztett rejtjelekkel levelezett 1548- ban portai orátorával, Johann Malvezzivel.33 Rudolf császár rejtjeles kulcstáblázata, a Zipfer Schlüssel (1597) tanúsítja, hogy a professzionális információt már magas szinten kiépítő prágai udvar sem mellőzte a rejtjelezés eszközét. A rejtjeles információ (kriptogáfia) nem a 17. század találmánya, de fejlődésében ekkor következik be nagy jelentőségű változás. Mellőzve az előzményeket és a részleteket, csak annyit hangsúlyozunk, hogy Richelieu támogatásával Antoine Rossignol kialakította a rejtjelezés modem módszerét. A hadviselés és a diplomácia két eltérő rejtjelezési gyakorlatot kívánt. A katonai ügyekben fontos volt az idő tényező: a kódok megfejtése legalább addig tartson, amíg az üzenet elveszti aktualitását. A diplomáciaiban a megbízhatóság 31 Laski Jeromos jelentése I. Ferdinánd királynak Konstantinápoly, 1540. december 5. Rabok, követek i. m. 272. 32 Irodalomal: Fodor Pál: Kémek a török korban. Keletkutatás, 1995, ősz, 121-126. 33 „Blättchen mit Schriften” Tabella MI. Hadtörténeti Levéltár 1548 / 53, közli: Révay Zoltán: II. Rákóczi Ferenc és korának rejtjelezése (XVIII. század). Budapest, 1974, 21-A0. 22
