Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
IVANICS MÁRIA: Tatár kémszolgálat az 1663-as magyarországi hadjáraton
ostrománál.19 Útleírásában, ha az eltúlzott sereglétszámokat leszámítjuk, sok reális és használható elem van. Egy ponton azonban minden fordítója20 megkérdőjelezte Evlija Cselebi hitelességét, s ez a portya a tatárokkal Brandenburgon át Hollandiáig sőt Svédországig, amelyen állítása szerint ő maga is személyesen részt vett. Kopcan mutatta ki, hogy egy ilyen útra nem lett volna ideje a világutazónak, hiszen az egész hadjárat alatt jól nyomonkövethető mikortól meddig, hol tartózkodott. Csupán egy héttel nem tud elszámolni, ennyi idő alatt pedig, az akkori utazási körülményeket figyelembe véve, aligha utazhatta be ezeket az országokat. Pedig Evliya Cselebi bejárta ezt az utat, még ha képzeletben is! Nem lehet kizárni, hogy értesüléseit a tatár táborban, a német ezredes sokat próbált vérteseitől szerezte, de talán közelebb járunk az igazsághoz, ha feltételezzük, hogy éppen Pál kozák elbeszélései nyomán született meg a Seyahatname ezen része. Pál, aki megfordult, talán többször is a török táborban, találkozhatott Evlija Cselebivel, egymással törökül tudtak érintkezni, s a képzelet szárnyán Evlija Cselebivel együtt bekalandozhatta azokra a helyeket, ahol korábban katonáskodott, vagy amelyekről a német vértesektől maga is hallott. Vagyis van egy újabb adalékunk arra, hogy Evlija Cselebi ha el is eresztette időnként a fantáziáját, nem teljesen légből kapott információkra épített, hanem azoknak mégiscsak volt valamennyi valóságmagjuk. Kihallgatási jegyzőkönyv 1663. szeptember 15-én Olmüc (Olmütz) királyi város bírái és a melléjük rendelt uraságok, úgymint Ferdinand Staël úr, Matthiaß Jörg Buhs úr és Thoma Klock úr által alaposan kihallgatott, előállított tatár kém, a litvániai királyi városból, Jaraschkoból21 való kozák Pál (Paul) tanúvallomása: 1. a fentemlített hírszerző vallja, hogy katolikus vallású, 28 éves, litvánul, lengyelül és németül beszél, fiatal korában Lengyelországban egy Andre Gablowsky nevő asztalosnál - aki jelenleg is él és Krakkóban, Kleparzon (Klepperts)22 lakik - dolgozott napi bérért. Amikor a svédek Lengyelország19 Kopcan, Vojtech: Zur Glaubwürdigkeit einiger Angaben Evliya Çelebis Seyahatname. In: VIII. Türk Tarih Kongresi Yayinlan. II. Ankara 1981, 1061-1071. 20 Evliya Çelebi 1318/1900, 364-379. Az érsekújvári hadjárat és a tatár portyákra vonatkozó részek fontosabb fordításai: Evlija Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Fordította és jegyzetekkel kísérte dr. Karácson Imre. Török-magyarkori Történelmi Emlékek. Második Osztály: írók. Budapest 1904, 102-108 és 285-386. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Fordította Karácson Imre. Az előszót és a szómagyarázatokat írta, a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál. Budapest 1985, 11-12, 367-400. Evliya Celebi kniha ciest. Ford. Vojtech Kopőan. Bratislava 1978, 91-210. 21 Jaraschko nem beazonosítható litván helynév. 22 Klerparz 1796-ig önálló település, amely később összeolvadt Krakkóval. Mqczynski, Józef: Pamiqtka z Krakkówa. I. Krakków 1845, 222-227. 214
