Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma
A két hatalom intézményes kapcsolatát nem hatja át különlegesebb elfogultság a magyarok ellen. Bár főleg a magyarok vívják a kemény határmenti harcokat, németekre, császári tisztekre és követekre ugyancsak sok a panasz. A központi kormányzat sok esetben nyíltan pártját fogja a magyar vitézeknek és kapitányoknak, a törökök rablásait pedig gondosan számonkéri. Ernő főherceg többek között alaposan kioktatja Ferhát basát, amikor az a rabok bánásmódja miatt tesz panaszt, hogy a kegyetlenséget a szigeti bégtől tanulták szomszédai. S a basák állandóan szemrehánynak, hogy „nem birtok az ti kapi- tanitokval.” A Haditanács zárt védelmi rendszer kiépítésének tervezetével és a hadi fegyelem megszilárdításával intézményesen próbálja felszámolni a határ mentén állandósult háborút.27 A magyar információ-rendszer fejlődési sajátosságainak egyik meghatározója, hogy a Királyság feje fölött kialakult Habsburg-török kapcsolat a magyar főméltóságokra, kapitányokra és végváriakra nézve rengeteg hátránnyal, sőt veszéllyel járt. Jól jellemzi a helyzet képtelenségét 1575 végén Musztafa basa levele Miksa császárnak: a békét csak akkor tarthatják meg, ha a magyar kapitányok helyébe „némöt kapitánokat, es némötöket válaztanátok”28 A magyarokról rengeteg ellenőrizetlen információ gyűlt össze Bécsben és Budán, s növelte a kölcsönös bizalmatlanságot. A magyar poltikai elit okkal vélte úgy, hogy őket kirekesztve döntenek róluk, az eljárás csonkítja az amúgy is megfogyott országuk szuveneritását, és azt a benyomást keltette, hogy szándékaikról a két hatalom kölcsönösen tájékoztatja egymást. Erre vall például Ali basa 1586 október 15-én kelt Nádasdy Ferencnek küldött levele. Közli: tudják, a királytól segítséget és „népet” kért, hogy Segesd és Berzence várát megvegye, s mivel a király a segítséget a békére hivatkozva megtagadta, zsoldosok fogadására folyamodott engedélyért. Majd Ali basa megfenyegeti Nádasdyt: ha a király megvonja tőle „kezét”, vagyis kezességét, azaz támogatását, akkor nem tartja vissza török vitézeit, hogy kirabolják a Rábaközt.29 Adataink nem teszik lehetővé, hogy kiderítsük, kémeik útján vagy más úton jutott a budai pasa tudomására a magyar főúr királyához beadott kérése. Annyi bizonyos, hogy ez és a hozzá hasonló esetek alaposan megterhelték a különben is 27 Ernő főherceg Ferhát basának (budai basa: 1588. november-1590 szeptember) Fogalmazvány, h. n. 1589, július 30. - Szinán basa (Frenk Juszuf Szinán budai basa: 1583 október 9.-1586 május) Ungnad Dávidnak, Buda, 1587 július 9. A budai basák i. m. 497, 389. - Történettudományunk súlyos mulasztása, hogy a Staatsarchiv Turcica anyagának rendszeres és korszerű kiadását máig nem kezdte el, holott a magyar történelem nemzetközi jelenlétéről is felbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálhat. 28 A budai basák, i. m. 80-81. 29 MOL N - 507 (?) Nádasdy lt. Vegyes iratok 10. csomó - Közli: A budai basák i. m. 365-366. - Nádasdy Ferenc és a császári udvar feszült viszonyáról: Nagy László: Az erős fekete bég Nádasdy Ferenc. 1987, 128-131. 20
