Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

DÁVID GÉZA-FODOR PÁL: Oszmán hírszerzés Magyarországon

rály] némi katonaságot küldött ellene azzal, hogy vagy fogják el és hozzák el neki, vagy ha nem tudják kézre keríteni, erővel vegyék el néhány várát.24

A Barát2’’ követe[i] pedig folyamatosan járnak Ferdinándhoz; pontosan tájékoztatják [a királyt] a boldogságos padisah őfelsége minden lépéséről. A Barát éjjel-nappal várat épít és erősít. Követe Ferdinánddal együtt részt vett a Károllyal folytatott tanácskozáson, hogy bármit határoznak is, arról rögtön beszámoljon a Barátnak.

Úgy hallottam, hogy a Barát minden katonáját készültségbe helyezte azzal a szándékkal, hogy ha a király és testvére, Károly hadra kelnének és megindulnának, ő is a segítségükre siet.

Annak, hogy a boldogságos padisah őfelsége által követelt Becse nevű várat nem adta át, az az oka, hogy amennyiben a király nagy sereggel jönne, ő is felkelne és segítséget nyújtana neki. Ha [a király] mégsem jönne, akkor valószínűleg kénytelen lesz átadni [Becsét].26

24 Ferdinand és Keglevich Péter (1538-tól horvát bán) viszonya azért romlott meg, mert az utóbbi nem volt hajlandó átadni Ferdinándnak egyik elhalt rokona vagyonát. A király valóban csapatokat küldött ellene, mégpedig a magyar források ellentmondó beszámolói szerint vagy 1542-44-ben vagy 1546-ban. Ha datálásunk helyes, akkor az affér 1547-re teendő. Vö. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Hatodik kötet. Pest, 1860. 154-155.

25 Martinuzzi (Fráter) György, Erdély kormányzója. A törökök is Brata-nak, azaz Barátnak hívták.

26 A törökök 1546-tól kezdték követelni Becse átadását; a várat 1541 július-augusztusában egyszer már bevették Szülejmán csapatai, de 1542 elején az uralkodó visszaadta János Zsig- mondnak. Mihnea Berindei-Gilles Veinstein: L’Empire ottoman et les pays roumains 1544-1545. Paris-Cambridge, 1987, 28. Ld. még Rokay Péter: I. Ferdinánd és Becse (1526-1551). In: A Habsburgok és Magyarország a 17-18. században (Tanulmányok). Debrecen, 1997. 11-15.

202