Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
DÁVID GÉZA-FODOR PÁL: Oszmán hírszerzés Magyarországon
délszláv származású pribékekből és más köztes elemekből került ki.4 A jelentések tartalmát és a valóságos politiai-katonai mozgásokat összevetve az is világosan kiderül, hogy az oszmánok informátorai minden lényeges kérdésben megbízható hírekkel látták el a bégeket és rajtuk keresztül a szultáni udvart. 1. [1547 második fele5] Egy nyelv vallomása, melyet felséged szolgája, a budai beglerbég küldött6 istanbul, Topkapi Sarai Müzesi Ar§ivi, E 11427 Midőn az említett kiléte felől kérdeztük, válaszában azt mondta: „Negyven vitéz parancsnoka voltam, s a komáromi vár közelében lévő Márdzsháza8 nevű faluban fogtak el.” Midőn megkérdeztük, hogy „miért mentél ki a várból”, válaszában azt mondta: „Azért mentem ki, hogy a Székesfehérvárra vagy Esztergomba9 menő élelmet elszedjem és Komárom várába juttassam.” Midőn megkérdeztük, hogy „ki van az említett komán várban”, válaszában azt mondta: „Egy Ungnád (Ugnod)10 nevű bég van, a várban pedig ezer puskás tartózkodik. S az említett várnak harminckét sajkája van a Dunán, s minden sajkában harminc-harminc ember van, ami összesen kilencszázhatvan embert tesz ki.” Midőn megkérdeztük, hogy „mi hírt tudsz Ferdinándról”, válaszában azt mondta: „Amikor engem elfogtak, Linzben volt. De az a hír járta, hogy karácsony napján ( bojik günüde) bizonyára Bécsben lesz. Merthogy testvérétől 4 Takáts S.: A kalauzok és a kémek, 68., 173. Vö. Szakály F: i. m., 260. Jellemző Hamza bég 1561-ben tett nyilatkozata: „Mert énnékem hat esztendeje, hogy Bécsben lakik kémem, kinek felesége, gyermeke vagyon ott, ki ha akarja misét mond, ha akarja deák, ha akarja német, ha akarja magyar, ha akarja jó kapás, ha akarja katona, ha akarja sántái, ha akarja ilyen ép lábon jár, mint te és minden nyelven jól tud.” Takáts S.: i. m. 170. 5 Feltevésünk szerint ez és a következő irat egymáshoz közeli időpontban keletkezett, minthogy több azonos hírt tartalmaznak. 6 A budai beglerbég ekkor Jahjapasazáde Mehmed volt: Gévay Antal: A budai pasák. Bées, 1841.6. 7 Az irat fényképmásolata (miként a következő kettőé is) az ELTE Török Filológiai Tanszékén található. 8 A vallomás későbbi részei alapján feltehetőleg a Komáromtól keletre fekvő Marcelházával (szí. Marcelová) azonos, hiszen az közelebb esik Esztergomhoz, mint az esetleg szintén szóba jöhető, később pusztaként Nagymegyerhez (ma Vel’ky Meder, korábban Ralovo) tartozó Markháza, utóbb Marokháza puszta (Csánki Dezső.'Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. köt. Bp., 1897. 507). 9 Nyilvánvalóan az immár török kézen levő várak utánpótlását akarták a komáromiak megcsapolni. 10 Bizonyára Hans Ungnadra utal, bár a vonatkozó szakirodalomban ő nem fordul elő komáromi (főkapitányként. L. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány helyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontoló- giai és „életrajzi lexikonból”). Történelmi Szemle 39/1-2 (1997), 284-285. 199
