Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

DÁVID GÉZA-FODOR PÁL: Oszmán hírszerzés Magyarországon

délszláv származású pribékekből és más köztes elemekből került ki.4 A jelen­tések tartalmát és a valóságos politiai-katonai mozgásokat összevetve az is vi­lágosan kiderül, hogy az oszmánok informátorai minden lényeges kérdésben megbízható hírekkel látták el a bégeket és rajtuk keresztül a szultáni udvart. 1. [1547 második fele5] Egy nyelv vallomása, melyet felséged szolgája, a budai beglerbég küldött6 istanbul, Topkapi Sarai Müzesi Ar§ivi, E 11427 Midőn az említett kiléte felől kérdeztük, válaszában azt mondta: „Negyven vitéz parancsnoka voltam, s a komáromi vár közelében lévő Márdzsháza8 ne­vű faluban fogtak el.” Midőn megkérdeztük, hogy „miért mentél ki a várból”, válaszában azt mondta: „Azért mentem ki, hogy a Székesfehérvárra vagy Esz­tergomba9 menő élelmet elszedjem és Komárom várába juttassam.” Midőn megkérdeztük, hogy „ki van az említett komán várban”, válaszában azt mondta: „Egy Ungnád (Ugnod)10 nevű bég van, a várban pedig ezer puskás tartózkodik. S az említett várnak harminckét sajkája van a Dunán, s minden sajkában harminc-harminc ember van, ami összesen kilencszázhatvan embert tesz ki.” Midőn megkérdeztük, hogy „mi hírt tudsz Ferdinándról”, válaszában azt mondta: „Amikor engem elfogtak, Linzben volt. De az a hír járta, hogy ka­rácsony napján ( bojik günüde) bizonyára Bécsben lesz. Merthogy testvérétől 4 Takáts S.: A kalauzok és a kémek, 68., 173. Vö. Szakály F: i. m., 260. Jellemző Hamza bég 1561-ben tett nyilatkozata: „Mert énnékem hat esztendeje, hogy Bécsben lakik kémem, ki­nek felesége, gyermeke vagyon ott, ki ha akarja misét mond, ha akarja deák, ha akarja né­met, ha akarja magyar, ha akarja jó kapás, ha akarja katona, ha akarja sántái, ha akarja ilyen ép lábon jár, mint te és minden nyelven jól tud.” Takáts S.: i. m. 170. 5 Feltevésünk szerint ez és a következő irat egymáshoz közeli időpontban keletkezett, mint­hogy több azonos hírt tartalmaznak. 6 A budai beglerbég ekkor Jahjapasazáde Mehmed volt: Gévay Antal: A budai pasák. Bées, 1841.6. 7 Az irat fényképmásolata (miként a következő kettőé is) az ELTE Török Filológiai Tanszékén található. 8 A vallomás későbbi részei alapján feltehetőleg a Komáromtól keletre fekvő Marcelházával (szí. Marcelová) azonos, hiszen az közelebb esik Esztergomhoz, mint az esetleg szintén szó­ba jöhető, később pusztaként Nagymegyerhez (ma Vel’ky Meder, korábban Ralovo) tartozó Markháza, utóbb Marokháza puszta (Csánki Dezső.'Magyarország történelmi földrajza a Hu­nyadiak korában. III. köt. Bp., 1897. 507). 9 Nyilvánvalóan az immár török kézen levő várak utánpótlását akarták a komáromiak megcsa­polni. 10 Bizonyára Hans Ungnadra utal, bár a vonatkozó szakirodalomban ő nem fordul elő komáro­mi (főkapitányként. L. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány he­lyettesek Magyarországon a 16-17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontoló- giai és „életrajzi lexikonból”). Történelmi Szemle 39/1-2 (1997), 284-285. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom