Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

Buda elfogalása után az oszmán hatalom magyarországi főméltóságai, a budai basák közvetlen kölcsönös hivatalos kapcsolatot tartottak a Habsburg uralkodókkal - Miksa, Rudolf, Mátyás magyar királyokkal és császárokkal -, a központi kormányzat hivatalaival és vezetőivel. Hivatalosan leveleztek a Királyság főméltóságviselőivel és a magyar és német várkapitányokkal is. Különösen említésre méltó, hogy a Habsburg uralkodókkal és a központi kormány- szervekkel a budai basák hivatalos levelezése, ez a diplomáciai véleménycsere csaknem fél évszázadon át többé-kevésbé magyar nyelven zajlott, mindkét fél részéről. Beleértve a Titkos Tanácsot és a Haditanácsot is. A hosszú egymás mellett élésre nyilván egyik fél sem volt felkészülve, a magyar íródeákokkal rendelkező budai pasák követelték meg, hogy a bécsi hatóságok, német főkapitányok és főhivtalnokok magyar nyelven fogadják írásaikat, és így is válaszoljanak.20 További mikro-analitikus elemzésekre van szükség, hogy tárgyszerűen ki lehessen szűrni ebből a teljességében még fel sem tárt hatalmas anyagból a kifejezetten hírközlő, titkos információkat tartalmazó réteget.21

A Habsburg központi kormányzat nemzetközi tájékoztatását már I. Ferdinánd megszervezte. Sok vonatkozásban spanyol tapasztalatok alapján, a birodalom nyugati kapcsolataira helyezte a hangsúlyt. Utódai ugyancsak sokat költöttek rá, hogy országaikban mindenről értesüljenek, és érdekeiknek megfelelően tájékoztassák alattvalóikat és a nemzetközi fórumokat. 22 Ennek a nagy szervezetnek nagyon kis része a budai basákkal tartott külkapcsolat, hiszen az uralkodók különböző formában, esetleg Madridon át Konstantinápollyal is tartották a diplomáciai érintkezést. A Királyi Magyarország szempontjából azonban különleges jelentőségű volt. A két hatalom hivatalos levelezésében főleg a magyar végvárrendszer ügyeiről van szó, főurakról és várkapitányokról, akik megsértik a „frigyet” vagyis a békét, sérelmes adókivetések, rabszedő portyák, kárvallott kereskedők tömeges eseteiről, a török-magyar viszony közismert konfliktusairól. Mindannak bizonyítékairól, hogy az oszmánok határfelfogása teljesen eltér a keresztényekétől, nincs megállapodott határ, a hatalom addig ér, ameddig a padisah lovainak patkója érintette a földet. Elegendő,ha a magyar végvárak mö20 „ezen is kérem te fels/ége/d mint kegyelmes uramat, hogy mikor te fels/ége/d enekem levelet ír tehát magyar nyelven írasa fels/ége/d, mert deák írást az ki jól tud itt nalonk igen szűk...” Oroszlán basa Miksa császárnak, Pest, 1565 október 26. A budai basák, i. m. 17.

21 A hírközlés közvetett formájának több példája közül: Ali pasa levele Homonnay Györgynek Buda, 1616 május 17. The Hungarian letters i. m. 238-239.

22 Carter, 1961, i. m. - Uiotsky, A.: Das Zeitalter des Hauses Österreich. Die ersten Jahre der Regierung Ferdinands I. in Österreich (1520-1527). Wien,1971 - Vocelka, Karl: Die politische propaganda Kaiser Rudolfs II. (1576-1512) Wien, 1981. - Carter, Howard Charles: The Secret Diplomacy of the Habsburgs, 1598-1625. London, 1964. - Diplomáciai összefüggéseiről Id. Hiller István: A tolmácsper. A bécsi Haditanács és a Habsburgok tolmácsai a 17. század első felében. Történelmi Szemle, 1991, 203-214.

18