Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
CZIGÁNY ISTVÁN: Felderítés és térképek
lölte meg azt a Horvátországon és Krajnán vezető az útvonalat, ahol az oszmán csapatok támadást indíthattak Friaul tartomány ellen. Ezt a Magyarországot ábrázoló tizenkétlapos, színes, kéziratos, 1:567 000 méretarányú térképet a szentgotthárdi csatát követően, 1664-ben módosította a vasvári béke utáni területveszteségenek megfelelően, s a hozzá csatolt jegyzék már abc sorrendben tartalmazta a keresztény kézen maradt várakat. A „Landkarten des Königreichs Ungarn und dennen andern angräntzenten Königreichen Fürstenthümen und Landschafften, sambt dennen Gränitzpos- ten...” címet viselő új térképet Mauritius Lang metszésében Martin Endter adta ki Nümbergben 1664-ben. Jelenlegi ismereteink szerint Martin Stier térképét az új törökellenes háború kezdetén, 1684-ben jelentette meg kisebb módosításokkal az Endter kiadó. Stier térképének 1684-ben történt újbóli kiadása nem volt véletlen, hiszen az új törökellenes háború nemcsak a katonai igényeket, hanem a polgári érdeklődést is megnövelte a háború iránt. Johann Alexander Reiner már 1682-ben új térképet készített Magyarországról. Kari Jugviny térképe 1689-ben pedig már a helyszínen kontrolált adatokat tartalmazott a hódoltsági területekről. A török ellenes felszabadító háború hadműveleti tervének alapjait lényegében Raimondo Montecuccoli dolgozta ki a század hatvanas és hetvenes éveiben. Hadtudományi munkáiban, köztük az 1670-ben írott: „Delia guerra col Turco in Ungheria”, vagyis „A törökök elleni háborúról Magyarországon”, című értekezés lapjain kifejtette, hogy a főseregnek kell a Duna völgyében támadni Eszék, Belgrád irányában. A Dráva völgyében Kanizsa és Felső-Magyarországon Érsekújvár ellen csekélyebb erőket, a végvári katonaságot, nemesi felkelést lehet bevetni, mert ha elfoglalják a Duna menti erősségeket, akkor a többi vár kénytelen lesz kapitulálni. Az utánpótlás legfőbb ütőereként a Dunának kulcsfontosságú szerepet szánt a hadműveletekben. Haditervét térképvázlatokkal egészítette ki, amelyek a Duna völgyének Bécstől, Belgrádig teijedő szakaszát és a legfontosabbnak tartott erősségek, Esztergom, Buda, Eszék, a Duna-Száva összefolyása Belgrádnál és Temesvár helyszinrajza. Ezek a színes kéziratos térképekhez részletes jelmagyarázatot is készítettek a katonailag fontos objektumokról.11 A törökellenes felszabadító háborúban (1683-1699), Montecuccoli terveinek megfelelően a fősereg végig a Duna mentén operált. Nagyszabású ostromot is csak itt hajtottak végre (Buda 1684, 1686, Belgrád 1688), többek közt azért, mert az ehhez szükséges óriási mennyiségű hadfelszerelést és utánpótlást csak vízi úton lehetett biztosítani. Például 1686-ban az olykor 50 000-60 000 emberre szaporodó ostromtábor utánpótlását háromszáz hajó végezte, amelyek Szentendre térségében kötöttek ki, onnan pedig 3500 szekér vitte az utánpót- 11 11 ÖStA KA Nachlass. 492/d/l/7:2 Karton 676. 188
